Laza futólagos ismeretségeket kötöttem a rend őreivel, ez rendszerint a közutakon történt és a végén én voltam a nagyvonalú, mert mindig én fizettem. Ezek a dolgok mind húsz évvel ezelőtt történtek és senki ne gondolja, hogy manapság ez előfordulhat.
Még abban az időben mikor Gyulára kellett árút szállítanom, mentem a negyven négyes úton szombat éjszaka. Ilyenkor az ember hogy ne legyen annyira álmos hát dudorászik énekelget a kocsiban. Kunszentmártont alig hagytam el, látom a kanyarban köröznek...Éjjel két óra van, legszívesebben nem álltam volna meg, de nekem nem volt félnivalóm, nem ittam, nem volt lopott az autó, szállítólevél volt az áruról. A reflektor fényében egy rendőrt látok, aki géppisztolyt fog rám, A másik rendőr kiparancsol az autóból, alaposan feltérképez, jogosítvány, forgalmi , betétlapok biztosítás.
- A baj az -mondja a rendőr gyorsan jött!
Milyen gyorsan hüledezem, mert nem éreztem ,hogy gyorsan mentem volna. 104-el mondta a vizsgálódó miközben, a másik továbbra is sakkban tartott a gp-vel. 104-el nem lakott területen, közúton éjjel 2-kor--- hát ez halálos bűn! Megérdemlem a fővesztést gondoltam. Ezért, feljelentem-mondja a szigorú és már veszi elő a noteszt...Ha csak - csillantotta meg a fény az alagút végén -nem fizet helyszínbírságot 10000 Ft-ot.! Az nekem nagyon sok próbáltam alkudozni, de hajthatatlan volt. Végül ötezerben kiegyeztünk, aztán elbocsátott, az irataimat visszaadva, de a géppisztolyos még mindig ott állt az autó előtt a fegyverével. Nem tudom mit hittek, talán bankrabló vagyok, vagy veszedelmes kém? A dolog csattanója az volt, pár hét múlva ismét arra mentem csak már Gyuláról vissza egy kölcsön autóval, ami ugyan olyan volt mint az enyém, csak benzines. Végig poroszkáltam ötvennel Cserkeszőlőn
A lábamban már volt vagy négyszáz kilométer és kinyújtottam. Nem hosszúra, csak olyan száz húszat ment az autó kívül már Cserkén, de az okos más kárán tanul, a hülye a sajátján sem. Szóval száz-húsz és már messziről látom az ismerős autót és tényleg ott áll az út mellett a két rendőr és már vagy kétszáz méterről jelzi, megcsípett! Próbálok alkudozni - hiszen már ismerjük egymást, de látom egy öreg paraszt nagyon figyeli a háromlábút és esélyem nincs a mérséklésre. Otthon eljárás, huszonötezer forint. A szívem szakadt meg...
Legközelebb Pesten autózom és a kőbányai úton a macskaköveken hajtok mikor rám telefonálnak - anyámmal baj van, eltűnt! Hallom a szirénát mögöttem és oldalt húzódom, kiugrik a két fiatal rendőr és elém teszik a papírjukat, amin rajta van a büntetés tétele, a telefonálás miatt. Mondom nekik...
- Tudom, hogy nem szabad, de vészhelyzet van anyám eltűnt otthonról - szegény már nem gondolkodott rendesen...
- - Én betartom a szabályokat, hiszen apám is rendőr volt - ami igaz is, bár nem szoktam előhozakodni vele. .Jó félórát csevegtünk amikor azt mondja a magasabb
- Na most mit csináljak én magával jó ember, és csapkodja a tenyerébe az irataimat.
_ Dorgáljon meg! - vágtam ki a nagy ászt! A két rendőr elképedve meredt rám.
- Na, menjen a fenébe! - röhögte el magát az iratos és utamra engedett.. Megvártam míg elmennek, de még akkor is láttam, hogy fejüket csóválva röhögnek az autóban...
- Hát ilyenek is vannak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése