2011. január 26., szerda

ATHÉN



Jorgos Kondojannis, a magyar-görög barátom Kaliviából


A hétvégi, /három napos / pihenő után irány Athén !
Az út a tenger-part mellett kanyargott mi pedig szemeinkkel faltuk a látványt. Ilyet akkor érez az ember, ha Meseország kapuján belép!
Volosz -Athén között az út tán 400 kilométer lehetet, amit könnyen legyőzött a megtáltosodott Zsiga.
Athénben a levegő még forróbb volt, az autók még hangosabban dudáltak és még nagyobb káosz volt az utakon. Innen szándékozott a rokonság kihajózni Ausztráliába.. Kerestünk egy Campinget, de mindenütt telt ház volt.. Pireusz kikötőjét megszemlélve landoltunk délen, a görög félsziget csücskén, Kalivia falu mellett A tengerparton letelepedtünk. Isteni lapos sziklák voltak. Berohantunk a tengerbe és mint a Balatonba, száz métert is térdig érő vízben tehettünk meg. Ott aztán leültünk és az első lágy hullám felemelve hátsónkat - kivitt a partra.. Ott szépen letett és kezdődött előröl, a játék..
A parton tanyázott két lengyel család, akik barátságuk jeléül vodkát és sört toltak elém. A kérdésre:A rendőrök nem szólnak-e a ,,vadkempingért" ? Nem, de van itt egy magyar, aki jól beszél angolul, azt kérdezd! - volt a válasz. Na, rajta és keresem a magyart. Egy kis egyszemélyes sátor előtt ült egy göndör vörös hajú srác aki lassú élvezettel szívta a cigarettáját. Kérdeztem- Te vagy a magyar?- Ja - mondta ,mint aki régen kommunikált édes anyanyelvünkön. Ő volt Jorgos Kondojannis.. Élénk beszélgetésbe kezdtünk, kiderült, hét éve él Görögországban, Apját gyerekként hozták Magyarországra a partizánok 1949-ben mikor kiszorították őket a kormányerők. Aztán apja mikor nyugdíjazták, visszatért az ősök földjére Ksirobambos-ba a Meteorák mellé. Ö pedig élt a lehetőséggel és nagyon nem is akart a Seregbe bevonulni, így követte a fatert.. Eredetileg a József Attila lakótelepen élt és onnan télakolt.
Mindjárt nagy lett a barátság köztünk - úgy látszik, megy ez nekem - és bementünk a faluba egy kis kajáért, na, meg hideg sörért. Bár ő nem kultiválta az én sörözésem, gyakran kínálgatta az út menti gyomnövényből készült staubját. Nem, nem! - tiltakoztam- ha sört iszom, annak tudom a hatását, a fű engem nem hoz lázba. Hallgatva a sógor problémáját, hozott egy térképet és azzal végig bóklászva Athént, kerestük a nagykövetséget. Mit ne mondjak az, az ötödik helyen volt a költözések miatt. Hogy minek költözik ennyit egy nagykövetség, a fene sem tudja! ..Tán rossz volt a kaja, vagy a szomszéd nem nyírta a füvet?
Kedvenc rokonom arra kért, hívassam ki a nagykövetet és ő majd előadja, magyarországi románként ott üldözték őt és ezért kell menekülnie. Ekkor volt a román-magyar konfliktus, Erdélyben. Nem lehetett erről az ötletéről lebeszélni. A követség egy impozáns üvegépület volt-gondolom ők látták el egész Óceánia képviseletét, de nem hogy nagykövetet, még az előadót sem láttunk, mert az elsötétített, üvegablak mögött lévő hölgynek, csak a hangját hallottuk. Kérésünkre a migrációs lapot kiadta és azt fej vakarva elolvastunk. Az első kérdés arról faggatta a bevándorolni szándékozót,: - Hol szerezte ön a tudományos fokozatát?. A második: Mélytengeri kutató ön?..és így tovább 102 kérdésen keresztül . Az én templom felújító, betanított kőműves sógorom döbbenten hallgatta!..Mi van?..Aztán abba maradtunk Ő szakács !
Tényleg főzött is, kétszer jó birka pörköltet a nyaralóban és az ausztrál bálna vadász, vagy ABO bizonyára megveszne, ha nem kóstolhatná meg a viharsarki ízeket.
Jócskán átléptünk az igazság mesgyéjén,mikor visszaadtuk a papírt és vártuk a választ.. Némi hümmögés után, a hölgy kiadott egy másik kérdő ívet, amin aztán olyan angolsággal kérdezték a delikvenst, hogy az angol "turistám", elhasalt. Jorgosz, angol tanárnőjével bíztatott- az biztosan kihámozza, mit akarnak az auszik. A biztonság kedvéért visszakérdeztünk a kis ablakba- Tess mondani!- aztán, ha ez is megfejtődik, akkor már ugye irány Ausztrália !? Nem, dehogy! - szólt a kisablak, akkor behozzák a papírt , befizetnek 27000 drahmát és kilencven nap elteltével válaszolunk. Leesett az álunk!! Lehet ezek itt, a magyar bürokráciás tankönyvet kapták karácsonyra?..
.Számolgatva, december elején lett volna a ,,D" nap!

1 megjegyzés:

Unknown írta...

Úgy jött le nekem, hogy a táj az csodálatos, de a hivatal az u.az mint itthon. Add be a papírt és mi nagyon gyorsan elintézünk mindent, te közben meg megőszülsz. Remélem a kirándulásotoknak nem okozott nagy gondot és láttatok sok szépet.