2011. január 26., szerda

AKI A JÉG HÁTÁN IS MEGÉL..

Az ügyes ember BAZ megyéből jött Újvárosba. Ritka gyorsan forgott az agya, nem is értem miért jött el Miskolcról, hiszen az egy nagy város, nem ilyen hatvanezres lakosú, mint Dunaújváros.
Lift szerelő volt. Az ország talán egyetlen maszek felvonószerelő kisiparosa. Hogy, hogy kaphatott abban a hetvenes évek szigorú rostálási rendszerében ipart erre a szakmára, az rejtély, de volt neki és ez a lényeg. Akkor - a hetvenkettes évben - adták át Római városrész első lakásait és minden kilencemeletes házban egy-egy lifttel. Az ügyes ember meggyőzte az alakuló szövetkezet vezetőit, hogy ne legyen sok az áramdíj- csak a lakók használhassák a liftet. Ezt kulccsal lehetett megoldani. Vett hát egy kulcsmásoló gépet és elkezdte gyártani a kulcsokat. Akkor két forint volt a nyers kulcs és harmincért adta darabját. Egy családban, minimum három ember van, na meg a mama , a papa, az anyós az após, hát azoknak is kell a kulcs, mert egy hatvan éves ember a kilencedikre gyalog csak vészhelyzetbe megy fel. Ha jól számolom 14 forintból 210 lett. Mindenkinek kell lakáskulcs és lépcsőház kulcs is azt meg hatvanért adta, darabját. Tehát ezerötven forint egy lakásra, Tízezer ember él a Római városrészben egy négyzetkilométeren. Hány kulcs kellett?
Remek stratéga volt. Felvett liftügyeletre srácokat és míg várták, hogy valaki beszoruljon a liftbe és menthetik, addig csinálták a kulcsokat. Persze inkább csak apró forintokért, de hát az is gurul. Vett egy hatalmas nyitott amerikai autót és azzal ment végig a főutcán. Na, ez már sok volt az illetékeseknek és berendelték papirosostól, autóstól. Röviden közölték, ha jót akar, eltünteti a gépet. Szocialista iparvárosban a munkások közé ilyen autóval! Még feszültségeket szül a dolog. Eltüntette. Közben terjeszkedett és egy másik városban, egy nagy vállalat liftjeinek a karbantartását elvállalta. Oda elutazni, kényelmetlen lett volna minden nap-pedig a benzint akkor még nem aranyárban adták - ezért megkérte az ott dolgozókat, nézzenek már rá a dolgokra és ha hiba van, csinálják meg. Megfizette őket rendesen. Sőt, fizetéskor, vitt nekik egy üveg whisky-t is.. Mikor odaadta a pénzt, jóízüen elmosolyodott és elővette a kártyát.
- Na,egy kis fájer fiúk? Ráértek, munkaidő volt. Neki álltak kártyázni és nyertek. Mikor már a whisky hatott és óvatlanok voltak, mindig feltette az összes pénzt a bankért. Egyszer csak, mivel a szerencse forgandó, visszanyerte, az összes pénzt, amit adott nekik. Azután, mikor már nem tudtak mivel játszani, adott kölcsön nekik. Azt is elnyerte, akkor mondta nekik, van itt nektek olyan alkatrész, amit odaadtok és rendben a dolog. Így leszámlázta a cégnek a munkát, kifizette az embereket, játszott is velük és mindez csak egy üveg piába került. All right!
Elutazott nyaralni a legnagyobb tavunkra és kinézett magának egy szemétlerakó gödröt. Szúrta már mindenkinek a szemét, de pénz nem volt a megszüntetésére.. Elment a tanácshoz és mondta, ha megkapja a szemétgödröt, - ami egy jó nevű fürdőhelyen volt- akkor ő elszállítja a szemetet rendbe hozza a környéket, ami úgyis csak rontotta a település képét. Nem nagy összeget kértek érte. Lejattolt valami állami útépítési dolgozóval. markolóval kiszedette a szemetet, elszállította egy másik szemét telepre, földet hozatott a gödörbe, ledöngöltette és kapott így, egy remek telket. Első évben lerakatta az alapot, télen egy másik városban betonból téglákat gyártatott a kőműves rokonával-örült neki a srác - télen úgy sincs munkája! Tavasszal, leszállította három pótkocsis teherautóval az elkészült anyagot és az alapokra pillanatok alatt felhúzták a házat. Szerzett egy lakókocsit magának, a házat pedig, kiadta a német turistáknak, akik akkor itt találkoztak NDK-s rokonaikkal. A befolyó pénzből a következő évben, egy ugyanolyan házat ragasztatott a másik mellé. ... Ügyes!
Elment egy szállodához, hogy elvállalja az ágyneműk mosását. A szállodás megörült, mert a hivatalos tisztítónál, sokkal olcsóbban csinálta meg a munkát. Egy szállodában nem sokáig tartózkodik egy ember nem igen lesz nagyon koszos, hát lecserélte az automata mosógépét két keverőtárcsásra és azok egész nap forgatták a lepedőket. Sokat nem kellett, mert hamar tisztultak és egy jó adag öblítővel, kiváló lett az árú. Aztán, már csak egy vasalóhengeres gépet kellett venni és minden OK!
Mindez, a hetvenes évek elején történt !
Ez az ember, remek üzleti érzékkel volt megáldva, lehet hogy még mindig csinálja a maga bizniszeit, bár már hetven felé járhat és lehet nincs is már rá szüksége.
Felénk úgy hívják az ilyen embert: a jég hátán is megél !
A baj..a klímában felmelegedés van..és lassan elfogy a jég...

4 megjegyzés:

Unknown írta...

Csak gratulálni tudok ennek az élelmes úriembernek. Ő az a típus akit kiraknak az ajtón, belép az ablakon. Volt üzleti érzéke! Hát igen, ilyen és ehhez hasonlók kellenének ma Országunknak, hogy úgy menjen a verkli ahogy kellene!

Váczi Laca írta...

Na ,ezeket tarolták le elősszőr a hivatalos emberek- voltak meggy magosok- és többek akiknek remek ötletük volt..

Novák Katica írta...

Rómain volt liftszerelő? Na, most aztán törhetem az agyamat. :) Mellesleg az ilyen embereket azért is szerették, mert a környezetébe mindenkinek csurrant-cseppent valamennyi, természetesen hivatalos munkaidő alatt. :) De akkor ez így ment. :) Nem is volt ebből nagy baj.

Váczi Laca írta...

Ez így volt Katica !