2011. január 27., csütörtök

KARÁCSONY ELŐTT


Karácsony.

Kicsit szüneteltetem az erdélyi anzikszot, mert eszembe jutott ..a karácsonyfa vásárlás rituális szertartása.Tán a hetvenes évek végén történt, aztán utána többször is...Kaktusz barátom aki közismert bohém és gomba termesztő volt abban az időben bekopogott és megkérdezte:
-Van már fátok ?
-Nem, még nincs!
-Na, akkor gyere! Sapka, kabát és indulunk a piacra! Már húsbolt előtt voltunk és a kilincset nyomtuk, mikor Kaktusz jelez
- Hurka kolbász előtt, pálinkát illik inni!.
Nosza fordultunk a legendás Kiscsillag nevű műintézmény felé.
Két feles, hogy meg ne fázzunk, Meg,kettő a lendület miatt, meg aztán kellett ágyazni a kolbásznak is, mert .innen már csak a kolbászsütőig vezethetett az út.
.
Rendesen beburkoltunk vagy negyven dekát fejenként, csak úgy az íze miatt...
Aztán ki a piacra. Kaktusz barátom amúgy, abban az időben inkább Krisztusra hasonlított- mint manapság. Bár neki, emlékezetem szerint, az utolsó vacsorán
fekete volt haja. Kaktusz viszont,szőkén és igen szőrősen, szakállal, de szintén rendíthetetlen jóakarattal az arcán kormányzott. Már engem leginkább a piac felé.
Ott aztán valami pinokkiós bájjal fejét és szakállát dörzsölve megalkudott a fákra, amiket mi hónunk alá csapva, bekötegelve vittünk az első italkimérésig. Ez momentán a kedvenc helyünk volt a Béke presszó, ahol gyakorta váltottuk a világot hétköznaponként. Ott már, többen mosolyogtak!. Nem is tüntünk ki különösen a társaságból, mivel már néhány fa, pótszékhez támasztva,vagy a falnak döntve jelezte, itt igen családszerető emberek jöttek össze taktikai megbeszélésre. Valami abszurd módon terjedt a hír, itt van mindenki, aki tenni akar a családájért, a gyerekéért és most aztán leihatjuk ennek örömére magunkat. Keményen! . Ment is volna dolog hajnalig, /Úristen, azt sem tudták hol vagyok!/ de közben Guriga barátunk megérkezett.
Nos Guriga fóiskolát végzett, de földmunka-gépen alakított maradandót. Remek üzleti érzékkel aknázta ki, melyik barát, mikor építkezik és rövid üzleti megbeszélés után, akár egész éjjel is ásta az alapot a jövendő ház helyén. Nos, Guriga megjelenése egy óriási dolog volt! Már egy hete csiripelték a verebek,elveszett! Mindenki aggódott érte ..munka társai , barátai. Aztán kiderült...az asszonya csesztette,!
- Nem csinálsz itthon semmit,..legalább vidd ki a szemetet!
Jó impulzusban kapta a lökést..levitte a szemetet a hetedikről, melegítő alsóban, papucsban, trikóban..hóban. -.mert közben esett...
Aztán eszébe jutott, az előző este, elronthatta a gyomrát.Tán, a .töltött káposzta vagy a vörös bor , de valamelyik nem volt túl barátságos hozzá. Éjjel forgolódott is az ágyban. Reggel, kissé másnapos volt, bár estére enyhültek a tünetek, valami tűz mégis pislákolhatott a pokolban, mert átugrott a szemben lévő Márka presszóba. Csak egy Unicumra - az a biztos gyomor-bántalmakra...Hisz, rajta van a kereszt is,! .. akkor meg gyógyszer!! Nem?
Szóval a Márka, amúgy az esti Don Juan-ok találkozó helye volt. Ide csöppent be Guriga nem kis feltünést keltve, mezitlábas papucs-trikóban. Itt aztán többen féltették egészségét,s hogy meg ne hűljön szegény ,öntöttek belé,egy kis tüzes vizet. Érkezett, egy bensőségesebb kapcsolat, aki felkarolta és elvitte a következő kocsmába, vagy magához? ...ahol - már, úgyis minden-mindegy alapon még töltötték tovább a púpot. Ez már taxival történt.. Valahol aztán kikötöttek, meg valakinél ...tán aludtak is.?....Itt kissé homályosra sikerült a kép! Pedig mesélte...
Szóval Guriga megérkezett. Örömünkben kirendeltünk még egy rundót, bár az eddigi is elég lett volna holnap estig,,...de nagyon örültünk!!
Valamikor éjjel, úgy, egy óra tájban szólt a főnök, menne már aludni. - .miután tízkor bezárt..-
-.Még egy utolsó kör, fiúk?
Meg volt...!.
Aztán elindultunk haza..Taxival! Vittük Gurigát is, akinek már lett kabátja .-.valaki otthagyta és úgy indult haza részegen!!!..-Hogy milyen emberek vannak_!!
A taxi a ház elé ért és mi,gyengéden betuszkoltuk a liftbe és megérkezhetett, mert hallottuk, hogy a csengetés után földet ért...!
Aztán, oszoljt vezényeltünk..
Délben ébredtem, mikor Kaktusz csengetett...,
-Te!.. ott hagytuk a fenyőket a Békében..
-El kellene menni értük............!!!

Fotó: diamond.kepeslap.com - köszönöm!

2 megjegyzés:

Unknown írta...

Nagyon tetszett ez az elnevezés "a karácsonyfa rituális vásárlás szertartása"! Remek! Mit ne mondjak nehéz a készülődés egy ünnepre! Már öreg fejemmel, nem is szeretem az ünnepeket, pedig az előkészületei nem ilyen fárasztóak mint amit egy fenyőfa beszerzése okoz!

Váczi Laca írta...

Dehogynem.. a fenyő beszerzése komoly feladat és veszélyes is !