2011. január 26., szerda

BESZTERCEBÁNYA


Benne voltunk már a tavaszban, kilencvenegyben, mikor újból elindultunk Csehszlovákiába, Csipetke barátommal . Vele már nagyon régen egy húron pendültünk. Szólt, van egy kecskeméti iroda a Misszió tours és ők Besztercebányára szerveznek egy utat. Igen kedvező volt az ár,hát azonnal jelentkeztünk. Nem volt kedvem a buszra, meg valami banki szerződésért is vissza kellett utaznom, ezért autóval mentünk a busz után. Már jó sötét volt, mikor megtaláltuk "Agronomicki rekreacia "néven szereplő üdülőt. Leparkolás, hurcolkodás, hoppon maradás...Az összes hely foglalt! Szoba nincs ,ágy nincs, gond az viszont ezer. Csipetke felesége Éva asszony-apró kis nő, kellő elszántsággal óriási balhét csapott. Fékeztem, de nehéz volt. Egyszerre előkerül a ház vezetőnője , egy szép szőke nő, gyönyörű kék szemekkel, aki szelíden reánk nézett és cselekedett. Kinyitott nekünk egy apartmant-t- ami a főnöké lehetett, vagy valami extra vendégnek szánták. Elszámolták magukat, így mi jól jártunk. A többiek négy ágyas szobában, , emeletes vaságyakon aludtak, mi viszont remek repi ágyban pihenhettünk. Olyan ellátásban volt részünk amit nem gondoltunk volna, Mindennap megkérdezték mit szeretnénk enni és a legjobb magyar fogások között a szlovák ételkülönlegességekkel láttak el bennünket. Knédli káposztásan, knédli mártással szóval kitűrtünk rendesen.
A szép szőke gazdasszony leste minden gondolatunkat. A környék elbűvölő volt, a sörpincékben remek söröket mértek Bosszúságom egyetlen alkalommal volt, mikor rendőrök megbüntettek - szerintem a magyar rendszám miatt, mert ahol álltunk, nem ütközött semmi szabályba. A rendőri intézkedés alatt, odajött egy helybéli öreg úr, aki biztatta a rendőröket büntessenek csak meg, mert mi hatvannyolcban bevonultunk Csehszlovákiába. Hiába magyaráztam akkor én még nem lehettem katona, meg nem is tetszett a bevonulás... de ő csak hajtogatta ...

-Piszkos magyar, megérdemled a büntetést!- sziszegte-mindezt magyarul..!

Hiába próbálkozott, én már megkedveltem a szlovákokat!

Ekkor azért beugrott a vicc... kik is a szlovákok? Azok a csehek, akik beszélnek magyarul....

4 megjegyzés:

Unknown írta...

Nagyon jó az írás! A elszomorít, hogy ennyire "imádnak" bennünket Magyarokat, csak az a bajom evvel, hogy miért általánosítanak? Oké! Ez régen volt, és ma...

Váczi Laca írta...

Ma sem vagyunk jobbak és ők sem..de talán a vezetőkkel van inkább a baj akik szítják a tűzet mindig. Onnan is innen is..

Katica írta...

Egyszer én is így jártam, csak egy boltban. Vásároltam, nem nagyon akart megérteni az eladó, aztán csak nem hagytam magam, csak mondtam a magamét, mire megszólalt magyarul. Nagyon fel voltam háborodva ezen és megkérdeztem, hogy "...de miért velem? Miért a kollégáimmal? Miért nem a politikusokkal?"

Váczi Laca írta...

Hát ez az ! Erről beszélek. Akivel összejöttünk igazi szlovákok azt sem tudták hogy segítsenek. Szállást szereztek, buliztunk együtt. Szóval nincs itt baj semmi, csak nem kell a tizedik percben a képükbe vágni, hogy ez mind itt Magyarország volt.Tudják ők is,
tudjuk mi is mi az igazság, de provokálni nem kell azt akinek a vendégei vagyunk.