A Fapad egy fogalom!..
Leánykori neve : Kiscsillag étterem és söröző, de mi Fapadnak hívtuk, mert hosszú asztalai mellett, kemény fapadokon, boxba beülve lehetett kortyolgatni a sört.
Mikor- milyet, mert a helyzet javulásával a hatvanas –hetvenes évek Újvárosában a sör minősége is változó volt.
Köbvil azaz Lóbányai Homályos és kanizsai Kinizsi ez volt a menü. Aztán, mikor- ki volt a csapos vagy a főnök azt ittunk amit kaptunk. A kaja jó volt! Vese-velő és resztelt máj 7.80 a sör 3,00 és 3,50 Ft volt ez még belefért a napi buliba!
Esténként tehát Fapad!
Itt váltottuk a világot esténként a hatvanas -hetvenes években, eltelve a a rántott hús és sülő krumpli illatával, a babgulyás kavargó gőzével.
.A sörözés közös kasszából történt. –Beültünk és mindenki turkált a zsebében...Pótolunk, mennyid van? És már is gurultak az asztalon az alumínium forintosok, páncélos bélások. Ha nagyon megéheztünk, kértünk négy-öt adag sült krumplit. A pincérek utálták a csóriságunkat és a szakácsra bízták a terítést, aki a tányér helyett a sörkihordó kerek alumínium tálcáját borította meg a krumplival és onnan csipegettük fel a sistergő sózott falatokat. Aki király volt, sóletet rendelt. Akkor mindenki kenyeret kért és a rendelő arra pakolta a babot és ha sikerült húst is szerezni rá, az volt akkor a királyság!..
Ideális hely volt az álmodozásra, a hideg téli napokon a melegedésre.
Itt beszéltük meg, milyen számok mentek a héten a Luxin, melyiket kellene megtanulni és ki melyik csajt akarja felszedni, nehogy ütközés legyen, ha valaki már ráhajtott.
Szóval élénk társasági élet zajlott a Fapadban korra és nemre való tekintet nélkül. Ide bejártak az egyetemisták, akik valahol Pesten vagy Pécsen tanultak,a sofőrök, akik már begurították a verdákat a garázsba és melósok, akik aznapra már becsukták a „Putyilov”gyár kapuját maguk mögött
.Így becézgettük a Vasműt ahonnan a mindennapi füstünket, ércporunkat kaptuk és ahol kerestük a kenyérre valót.
Ebben az időben ,de még bevonulásom előtt jártam Klárával, aki szép sudár kézilabdás lány volt és gimnazista létére, eléggé nagy szelet kavart az én életemben is.
.Mikor megjelent lobogó szőke hajával, kék mini szoknyájában és megőrjítette a fiúkat. Én meg élveztem a helyzetet, az irigykedésüket!
Nem egy egyszerű eset volt. Minden mozdulatában benne volt a kihívás és szinte sistergett körülötte a levegő. Kicsit rekedtes hangjával, olyan erotikus volt, mint az olasz sztár Monica Vitti.
Aztán, hogy jött a sereg és a nagy érzelmek, még egy ideig döngették a laktanya vaskapuját aztán, mivel a kapu nehezen engedett, otthon keresett bevehető erődöket Klára- gondolom sikerrel. Viszont a Fapad állt és működött és tárt karokkal fogadta az éppen katonáskodókat. Mintha anyánk ölébe jutottunk volna vissza!
Szeretetteljes társulat volt a miénk.
Soha nem balhéztunk csak ugrattuk egymást. és akkor nagy röhögésekkel díjaztuk a humort.
Aztán, hogy két évre kivett bennünket a sereg a forgásból és némi átalakítás után visszatoloncolt a civilek közé ahová már kissé megkérgesedve, megizmosodva, talán komolyodva érkeztünk. Néha már az emlékek is fakulnak, de hát ki emlékszik már mindenre ebben a nagy sodródásban?
A társaság ugyanúgy összejárt beszélgetni, iszogatni és mesélni mi történt vele, míg nem láttuk egymást, aztán új tagok jöttek, új lányok, új szerelmek és mindenkinek volt egy története, amit két korsó sör közé betudott szorítani.
Később a Fapad a blues zene fellegvára lett. Sok tehetséges zenekar döntögette a korlátot -falszomszédságban a rendőrséggel.
Emlékezetem szerint semmi kihágás nem volt .
Deák Bill Gyulát és bandáját valamint Angelikát , na és Kis Pált és a Borzot láttam itt aratni, de a Kiscsillag üzleti szempontból mára összeszűkült és már csak méterei vannak hátra a WC-től-
ami ugyan egy igen fontos helység, de a nagy történetek nem ott történtek.
A többi részét valamelyik bank felfalta...ahogy a rendőrség is száműzetésbe került a belvárosból-stratégiailag..
Hát, ha lesz még időm és kedvem beszorítok ide néhány történetet az akkori haverokról...a zenéről, a rockról, a csajokról.......
De, ezen még gondolkodnom kell !
