Törött tükörben feleződve
A távozó ész és
Szakadó ösztön
Eltorzult képe,
nyomja rám bélyegét.
Kevés van ami még elég,
Elég, hogy magam maradjak,
Az osztódás alatt.
Elveszett illúziók.
Félig telt pohár
Zamata illik
A kockás asztalon
Kifolyt borhoz. Kár,
Hogy a zúgó kábulat,
Magával ránt...
És egy tétova mozdulat,
Leseperi az asztalról
A lét és a tudatomat
2 megjegyzés:
Nos mint felkért lektorod, beleszólnék! A téma jó, a hangulat tökéletes, a kivitel... hát!
Ha használod az írásjeleket akkor használd mindenhol, vagy ne használd!
De könyörgöm, mondat ELÉ pontot????????
Amúgy szeretem, ezt is!!:))
Tökéletesen igazad van, ezt csak az éj sötétje rakta oda..meg a nyonmda ördöge..meg aludt a lektorom....
A birálatot...
Köszönöm!
Megjegyzés küldése