2010. november 30., kedd

FELEDÉKENYSÉG


-Hát ez az!
Tegnap reggel elindultam dolgozni. Már elmentem vagy két kilométert, mikor feleségem utánam szólt otthon fejtettem a virágokat, amit kötött és várják a piacon. Ok. vissza Mezőfalvára,..onnan Dunaújvárosba....Leültem a boltban szól a telefonom. _
- Akkor este próba ugye- kérdezi a dobosok gyöngye aki a dübörgésért felel a zenekarban. _
-Persze -  mondom - kész vagyok.!..Azaz rájöttem a basszus gitár otthon maradt.! Agylob ! Szerencsére a szomszéd faluban volt egy munka, így nem okozott gondot a hangszer elhozatala. Az csak a próbán derült ki, hogy amikor hétvégén disznót vágtunk, a disznó cipelése miatt a mikrofon is kikerült a túlélő csomagommal, húrokkal együtt a kocsiból. - / Azért túlélő csomag, mert kés, öngyújtó, WC papír, egy májkrém konzerv, egy gyerek popsi kenőcs és egy halottak napi mécses is van benne - a sok kábel és szájharmonika mellett! Mindig az, ami a kocsiban áruszállítás közben elgurult, az ott kötött ki. / Na, elszaladtunk egy kollégához -adj egy mikrofont, légyszíves! Megkaptuk... Közben unokámat is elvittem a próbára -dobolgat - hátha elles valamit. Munkatársam kérdezem- Nem akarsz hazamenni busszal? Nem, ő megvár..
Próbáltunk egy jót. Bevásárolok, unokát hazaviszem , megtankolok irány haza! Otthon a boltba bepakolok. Jön a lányom.
-Egyedül voltál ma?
- Nem Tomival!
- És hol a Tomi?
- Mit tudom én, nem vagyok az őrzője !
Akkor esett le szegény gyereknek mondtam 2 óra múlva visszamegyek érte... ennek négy órája! ..Ott hagytam Dunaújvárosban... Uram isten!...
Autóba vissza ..szegény szétfagyva, éhesen, pénz nélkül ott várt...Kínomban röhögtem és esedeztem nézze el nekem..
Mit ne mondjak, nem voltam a barátja...Hazáig feszült a homloka és a halántéka...
Én meg, úgy döntöttem berendelek egy levél Cavingtont...ha nem felejtem el, míg az orvosig elérek.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Vannak napok mikor az ember felett összecsapnak a hullámok, de ez nem teljesen a szenilitás jele lehet! Cavinton helyett, Gingó -biloba gyógynövény. Nekem használ! Annak azért nagyon örülök, hogy nem az unoka volt akit elhagytál. Pihenni kell egy kicsivel többet és helyre áll minden. Az íráson semmi baj nem vehetó észre, sőt mosolygásra késztetett. DETTÓ!

Váczi Laca írta...

Megjegyeztem - remélem...