VÁGYAKOZÁS

Délután kaptam egy szép küldeményt, képeket egyik kedves barátnőmtől, akit igen megszerettem és tisztelek.
Nem találkoztunk még személyesen, bár többször megbeszéltük, ha Pesten lennék, keressem fel egy kávé erejéig, szívesen lát. A netről ismertük egymást és jókat leveleztünk. Egy főző rovatban találkoztunk,- hol máshol- közös barátnőnk honlapján. Esze, szelleme megfogott. Spanyol szinkron tolmács volt itthon és évekig élt, ha jól emlékszem Kolumbiába...Mindig nyaggattam meséljen Argentínáról, hiszen ott is járt és élt talán.. Mesélt...Pontosabban mesélgetett!
Fontos dolgokat nem közölt velem, inkább, csak csepegtette az infót.. Hátha elfogy, a téma mire odaérek. Szeretek jó benyomást kelteni magamról-ez a rohadt megfelelési kényszer!
Mai formámban azonban , inkább - kivárok!.Nem a külsőm miatt, mert az olyan az embernek, amit kitaláltak, vagy sikerült összehozni az ősöknek. Tehát, az nem aggaszt!.Bár az utóbbi időben húzom a lábam rendesen. .De a többi! Talán sziporkáznom kellene és szélesen mosolyogni ?- Itt vagyok, jöttem kávézni!
Most aztán jöhet Argentína?!
Felcsigázott teljesen!.A képekkel, azt a három éves meghívást csak felturbózta. Most már igenis ,meséljen nekem Argentínáról, Dél-Amerikáról mindent, mert én ott szeretnék lenni.. ha máshogy nem, hát így, képekkel, mesékkel, az Ő élményeivel, az Ő szemén keresztül.
Nem tudom mi bennem ez az őrület - tán Új-Zéland, ami megmozgatta még a fantáziámat ennyire, de vágyom Argentínára!
Dél-amerikai regények szereplői mondják áhítattal: Megyek Európába !.
 Jó-jó Európa is gyönyörű, de Argentína....Az érintetlen természet, végtelen pampák, régi épületek, mintha száz évet lépnénk vissza Európába.., Olvasom, a legtöbbet használt nyelv nem a spanyol, hanem az olasz!
A kivándorlók vitték magukkal anyanyelvüket és nem olvadtak be annyira, hogy sutba dobják. Büszke egy nép az olasz! Egy volt osztálytársam, aki három évvel az érettségi után tántorgott ki az NDK-ba és az ötévesen már törte a magyart.! Hm ...
Szóval vágyom, vágyakozom Argentínára!..... Talán egy kicsit a harmóniára, kicsit a ráérősségre a ,,manana"- ra a nyugalomra...Ott, biztosan nincs ekkora rohanás, tolongás, egymás taposása !
Lehet, rosszul képzelem el Argentínát?
Nagyon vágyom arra a kávéra!
 Közben kiderült Kolumbia...Ezzel azonban még nem tántorított el.....