2010. november 23., kedd

ÚTON -balkáni kaland 2

-Elindulva Belgrádból fenn hegyek között lestük a magas bérceket és borzadoztunk a mélybe zuhant autóroncsokon. Krajlevo bent Boszniában, Koszovszka Mitrovice .Koszovóban.. Őrület, ott jártunk ahol később iszonyatos harcok voltak. Emlékszem tán Novi Pazaron volt Milosevics nagygyűlése és ott hirdette meg Nagy Szerbiát! A legszebb üdülő-helyeket a hihetetlen nyomorúságos koszovói viskóig, mindent láttunk. Szamár háton közlekedtek, fél- fenékkel, egyik oldalon a két lábukat lógatva, a másikon pedig, felkötve a tüzelő. Ha asszony volt velük azt felültették a jószágra és maguk egy bottal nógatták helyes irányba a fülest. Kőből rakott házaikon sokszor a tető is kőből volt. Pristiába érkezve a minaretek fogadtak Itt már érződött az iszlám befolyás. A pristinai albánok,fejükön a kis fehér fez-zel, csendes füstöléssel töltötték idejüket, . Ültek a járda szélen, bámultak maguk elé és szívták a cigit. Egy posta előtt álltunk meg, ahonnan telefonnal szerettük volna tudatni a világgal merre járunk, de ez csak félig sikerült! Küldtünk néhány képes lapot. Itt még kaját venni sem volt érdemes,az ellátás nagyon gyenge volt. A következő állomás Skopje volt Macedónia fővárosa.. Tán,tíz évvel az előtte volt a nagy földrengés, ahol szinte minden ház megsemmisült. Újjá kellett építeni mindent . Mementónak, ott maradt a stadion szétszakadt lelátója, kiálló kar vastagságú vasakkal, igazolva ,ember tervez .....A szép új nemzetközi campingben lakókocsiba kaptunk szállást. Az első utunk természetesen az ominózus vizes -- block volt. Kilincs rendben, papír a zsebben, .. mi baj érhet engem .örültem a luxusnak amit a taposós WC biztosított. Boldog mosollyal húztam a Niagara víz-tartály zsinórját,. Amikor, éreztem a talpak tartalma a bokáig elönt...Nem tudtam, sírjak nevessek?
Alapos zuhany után, ágyba vetve magam, megszólalt a skopje-i rádió tánczenekara, aki a campingben terjesztette a macedón kultúrát, hajnalig szolgáltatva a zenét, váltott énekesekkel és kétszáz watt basszussal...... Innen már csak pár lépés a határ!

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Tanító Mester! Mivel nem jártam utazásotok útvonalán, térképen kell követnem utatokat. Hát mi ez ha nem tanítás? Köszönöm!Igy már néha úgy érzem olvasás kozben mintha ott utaznék Veletek.Köszi! DETTÓ!

Váczi Laca írta...

Akkor már érdemes volt firkálgatnom!