2010. november 27., szombat

Katona lettem, hej!...az eszmélések!

Dög meleg volt hetvenbe július elsején, mikor bevonultattak!
 Nem nagyon akaródzott bevonulni, de a utólag igazoltak.. a "Haza nem lehet ellenzékben"! Bár akkor még ezt nem tudtam, de éreztem némi késztetést , hogy hős legyek !
Ott aztán megtanítottak, hogy kell békaügetésben közlekedni az alakuló téren, meg "vigyázzt verni" a főnökök előtt!
 Nem voltam csúcs formában , úgyhogy, be is ájultam az első sorba.- többiek közé, az augusztusi negyven fok árnyékában. Elgondolhatott erről a főfontos, mert ha a parádén -az eskűtételen-is beájulok, ez mélyen rossz fény vet ,a Magyar Néphadsereg harckészültségére!!
Ki is állítottak a sorból, az eskün. Pedig akkora, nem is volt olyan meleg, ..de hátha.!. Anyám, sírva is fakadt - a civil vegyüléskor.elmondta- .azt hitte, tán le is lőnek, mert laktanya falának támasztottak!! Megvigasztaltam, ilyen könnyen, nem mondanak le rólam ... Közben elmajszoltam a sült csirkéjét és a literes Kövidinkát, amit frissítőnek hozott nekem......
Bekerültem a zászlóalj törzsbe, ami akkor az elitnek számított. Én, a hírműhely üdvöskéjeként a két latornak, Schwarcz és Wittib tizedeseknek lettem -J.Hasek után szabadon- puccerje. Én, annyit keféltem, mint életemben soha!...Nos, ez nem a szexuális forradalom volt, ez a legrohadtabb, legutálatosabb meló, amit addig elvégeztem,és .. ez a való világ volt.!. Két lábamon mint a síelőknek, egy- egy padlókefe..és miután lemostam a század folyosóját, abban a gyönyörben részesültem, hogy Ernőke és barátja után szambázhattam, a hírműhelynek nevezett műintézmény padlóján.. Miután elmúlt az este 11 óra és lefeküdtem, mert más szórakozást akkortájt nem tudtam realizálni - arra ébredtem- négykor, Schwarcz tizedes rángatja a fülemet, hogy ismét csikkes a műhely.!..Hogy miért nem tudott aludni Ernőke , vagy szerelmes volt Wittib tizedesbe, nem tudom, de hajnalig ott cigarettáztak. Félve a hadnagytól, hogy mit szól a reggeli kupitól, ismét rám gondoltak, ismét kefélhessek..Hogy anyjukat hova kívántam és kivel, azt már annyi idő után nem ecsetelném!
Eltelt pár hét és keresték ki tud zenélni  fiúk !
Megtaláltak és kivezényeltek zenélni viszont nappal ott dekkoltam a századnál!
 Ez lett a végzete a két rabszolgatartómnak, bár mert azonnal deportáltak a pincébe, akkumulátor töltőnek.
Eljött a szabadság ideje !
Akku töltő lettem!
Nem én töltöttem, a lúgos akkukat, de én lettem a kápójuk. Este levonultam tölteni-a felmosás elől!
- Mostam én már eleget, mosson most már más is! Szóval érzékeny búcsút vettem a fókától és bevetettem magam a harckészültségbe!
Beállítottam a töltőket, aztán a nagy asztalon reggelig húztam a lóbőrt.
Később eszembe jutott, nincs meg kellő feszültség, mert a hálózat, nappal le van terhelve - - a szomszéd esztergályos miatt - így az akkumulátor sem töltődik rendesen...Hát akkor, mi lesz a harckészültséggel!
- Ajaj!- mondta a főfontos .
-.Akkor éjjel tölt katona. b...sza meg!
- Na ,de az alvás! -.szás.. elvtárs!
- Azzal mi lesz!
- Alszik nappal -b.. sza meg!
Így aztán aludtam nappal is , éjjel is..!
Már, eléggé elvoltam az alagsorban, mentesülve - a Schwarcz féle akcióktól - mikor eszembe jutott a fürdés!...
A törzsben csak akkor lehetett fürödni , ha az öregek már megtették ezt, az egyetlen alumínium lavórban , miután mi felmostunk benne. Akkor jöhettünk a vízzel a kályhára pakolva.mi is,..és megmosva ..a megmosandókat!
Itt viszont, kályha, hatalmas műanyag kád -szigorúan akku mosásra- és kocsimosó kefe.. Na ezek aztán soha nem kerültek be a harckészültségbe! Ez szigorúan az én lelkem és testem felfrissítésére  szolgált !Ez volt maga a paradicsom! Vizet melegítettem, tele a kád.-.olyan gyerek fürdető - én meg, pucéran beleülve, hátamat a kocsimosóval kényeztetve _mint Hawaii-n - élveztem a habokat!..
Ahhoz képest - félévente egyszer volt lehetőség fürödni - hivatalosan - én voltam Harum el Rashid az álruhás herceg... / remélem jól írom a nevét!/
Anyám húga-Ilonka- második anyám volt.!
.Szó szerint is , mert mikor voltam már vagy két éves és unokahúgomnak mutatta a cicit, felkéredzkedtem hozzá.. én is egy kis anyatejre.!.Meg is kaptam, úgyhogy - igazán a második anyám volt..Sajnos tejtestvérem, hat évesen felment az angyalok közé!
Ilonka néném csupa-szív, gyönyörű asszony volt , kissé japános ferde szemeivel , huncut mosolyával, nekem Édesanyám mellett, anyám volt..
Gondoskodott rólam katonaság alatt is..Hatalmas disznótoros csomagot hozott tőle postás- Tőle.. Ennyit megenni nem is lehetett volna, bár spájzoltam a befagyott két ablak között, de praktikusan a barátaimat megvendégeltem. Belépő volt, mert kenyeret és sört, és az aperót valakinek biztosítani kellett!..
Hoztak is rendesen a disznótoros hírére a srácok...és hajnalig eleszegettünk, dicsérve böllért és nénémet.
. Valakinek szemet szúrt királyságom és felhelyeztek a felsőbb szintre - a második századhoz. Ez nem felfelé bukás volt, inkább száműzetés a a paradicsomomból!
Ott Soós százados, a vezér,rákérdezett -
- Maga a Váczi..?.
- Igen!
_ Na jó.!. Akkor tíz nap konyha munka!B ....sza meg!
Nagyon rossz hírem kelthették! ..........vagy ismerték milyen remekül sütöm a disznótorost, tepsis burgonyával, savanyú dinnyével?.
Tán egyszer felszáll a köd...!!

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Katonaság! Remek történések, remek leírások! Szenzációs az eskü ecsetelése az ember látja maga elött a történéseket. A további sztorik igazi élménydús olvasmány, gondolom a megélése is hasonló lehetett. " Dr Bubó""Kérem a következőt"! DETTÓ!

Váczi Laca írta...

Egyszer talán még előszedem a többit is..