2011. április 5., kedd

AZ ÚJTELEKI KAPCSOLAT


Kezdő antennakereskedő koromban, az első eladásom Újtelekre volt.
Bejött, egy zorga ember a boltba és kérdezte van-e parabola antenna.
- Hogyne lenne!- vettem elő azt az egyet, amit öt napja hoztam le a Ravilltól és fizetési határidő miatt már csorgott a víz a hátamon.
- Hatvannégyezer forint! Emberem, előkapta pénzt és ledobta az asztalra...-
- Akkor vasárnapra szereljétek fel!.....Döbbent csend..
- Aztán hová ?- szaladok utána. ..
- Ja! Újtelekre...Ha beértek a faluba, csak a műutat figyeljétek és odataláltok..
Legurultunk Újtelekre. A műút, tényleg odáig vezetett ahogy mondta...nagy sertés nevelő telepre. .Kellemes fogadtatás - ..egyetek, igyatok..
- Előbb a munka, aztán a szórakozás! - szabadkozom....közben a nyálam csorog a friss pecsenye illatától..
Szerelem az antennát, mikor a létra megadja magát! Egyik fele összetörik. A gazda szól, probléma egy szál se...Majd, ő megtartja a kettes létra másik felét, míg és kifúrom a lyukakat a falban. Állt emberem a kiskertben, felette a létra, azon én a nyolcvan kilómmal. .és közben beszélgettünk. Az ember meg sem rezzen, miközben a kert puszta földjébe lassan bokáig belesüllyedt.. Volt benne erő rendesen!
Később a vacsora közben mesélte, valami kommandós kiképzést kapott és ott, kőkeményre hajtották őket..
- Kissé könnyelmű voltál! –feddem –mikor csakúgy otthagytad a pénzt papír és áru nélkül. Mi lett volna, ha eltűnünk vele- viccelek - .derűsen elmosolyodik és belenéz a szemembe…
- Megtaláltalak volna… Ebben nem volt kétségem. Mesélte kastélyt építetett valamelyik fürdőhelyen és németeknek adta ki. Ez, még abban az időben volt mikor a német turisták itt találkoztak keletnémet rokonaikkal...Minden héten ment
kasszírozni és telerakni a hűtőt hússal. Annyi disznaja volt, kamionnal hordták tőle a vágóhidak..- Velük nincs baj? Bökdösök az orrommal, a falu végén álló viskók felé…
Ezekkel, semmi!- vigyorog.- Minden évben vágok nekik egy két disznót és ők ezért jobban vigyáznak a telepre, mintha őrséget állítanék.

Megértettem….

10 megjegyzés:

Unknown írta...

Lám, így is meglehet oldani az őrséget, tényleg okos.
Olvastam az egerem van postot, jót mulattam:) (kivéve a röptetést..) Nekem is volt egerem, de szerencsére eltűnt, miután ételmentesítettük a pincét:) Az egérfogó náluk se jött be, én léptem rá az egyikre..

Váczi Laca írta...

Te hős..Te!
Tudták , ha lopás van, nincs ingye disznó...!
Azt a röptetést, először nagyon élvezte a macska.....csak a tecnikai hiba után lett kissé kedvetlen..

MEGGIE írta...

Még mindíg van a Ravill-al kapcsolatod???
Ez kezd érdekes lenni....

Váczi Laca írta...

Nem, mert idővel szétmentek KFT-re és feloszlatták magukat..az én nagy bánatomra , mert rend
kívűl sokat segítettek és sokat tanultam tőlük...

MEGGIE írta...

Igen, sokan mondtak jót róluk és mindenki visszasírja őket.
Sok ismerős volt/van köztük, talán még meg is található egyik-másik.

Váczi Laca írta...

Erre visszatérünk még!

Váczi Laca írta...

Köszönöm ,hogy olvastok, ezen a blogon mostanra 20010-en tiszteltetek meg figyelmetekkel érdeklődéseteket. Így már a három év alatt több mint hatvanezer olvasóm volt..köszönöm !

Unknown írta...

Igen! Volt ilyen időszak is, mikor a becsület szónak az értelmezését, felfogták alkalmazták az emberek. Ma már az adott szónak sincs értéke, úgy mint a becsületnek...Fel a fejjel lesz még jó világ!...

Váczi Laca írta...

A remény az meg van !

Novák Katica írta...

Csupa okos és gazdag emberekkel hozott össze a sors Téged, Laca! Miért nem lestél el tőlük valamit, aztán most nekem is lenne egy okos és gazdag ismerősöm! :D