Bajban

Itt vagyunk a bajban, nem kicsit, de nyakig!
Ezzel viccelődni nem lehet, nem is kell, de az ördög csak motoszkál bennem...
Valaha a nagy pestis járvány idején volt ilyen karantén dolog, amibe mi is belecsöppentünk -
remélem megússzuk. Ilyenkor együtt mormoljuk Voltaire szavait, aki optimista volt : A bajban
" műveljük  kertjeinket "
Lassan itt az ideje is!
                                               

Csak ülök és a fejemet rázom

Barátom Pisti !

Mondhatom Csontos, mert a kettőnk barátsága talán megengedi ezt a megszólítást.

Mikor kölyök korunkba egy szál kötélen leengedtük a lépcsőházatok ablakából Pukánszky Ferit, nem gondoltam, hogy ilyen sokáig tart a barátságunk. Tán véget is ért volna, ha akkor Gendúr bácsi betartja az ígéretét, hogy „agyon csaplak benneteket büdös kölykök!”

De nem lett a dologból semmi, így felnőttünk.

Egy Delta bulin láttalak táncolni Évával, akivel aztán a mai napig együtt vagytok jóban - rosszban. Szinte minden bulinkon ott voltatok...A zenekar oszlopos támogatója,  szervezője voltál, így  emlékezetes marad a kamionodon rögtönzött koncert a teraszházak völgyében Évi születésnapján.

Nagy élmény volt! Nekünk is.

Élvezted az életet!

A negyvenedik házassági évfordulótok, amit a gyerekeid szerveztek meg az erdészházban, igazi családi ünnep volt nekünk - barátoknak is!

Emlékszem a régi Váci utcai házibulikra, gyerekeid születésére, kirándulásainkra a Rád pusztai pörköltfőző versenyekre, ahol együtt támogattuk a kondér szélét.

Pár hónapja még eljöttél hozzám betegen, hogy meglátogass, mert nem tudtam felmenni hozzád a lépcsőn és dumálni akartunk egy kicsit - egy pohár bor mellett. Én voltam a rozogább!

Pistikém!

Téged mindenki szeretett és szeret, mert jó ember vagy! Nem múlt időben, mert a jók sohasem halnak meg.

Itt élnek közöttünk, ha másképp nem - a szívünkben.

Crosby, Stills, Nash & Young - Full Concert - 11/03/91 - Golden Gate Par...

Tán két éve nem hallgattam zenét..

Gondok, bajok, haverok akik elmentek és akik itt maradtak..

Szóval megrekedt bennem a zene...azaz -  nem bennem, hanem rajtam kívül.

Aztán jött egy cimbora, aki akarta, hogy tegyünk fel közösen egy-két számot a Roxtalgia nevü fb oldalára.

Ok! ...és kinyilt a zene doboz újra.
Hajnalig hallgatom a zenét és érzem hogy újra élek...
Van ebben a zenében valami misztikus gyógyító anyag.

 Hallgassuk hát együtt, hátha kicsit jobbá válik a világ, mi is és a kedvünk is!

 Ez a majdnem  harminc éves felvétel a Crosby Stills Nash & Young koncertje, ahol látszik hogy nem studió , de ettől emberibb

AZ UTOLSÓ BEVETÉS..

Véletlenül került fel egy tíz évvel ezelőtti firkám.

Paizs 72

Már, az utolsó centijeinket vagdostuk a honvédségnél, mikor elkezdődött a Varsó szerződés nagy hadgyakorlata. Ha szabad a nagy titkot így utólag elárulni, hogy már” nátósok” is vagyunk, meg aztán jövőre lesz negyven éve a nagy durranásnak, elmesélem az utolsó bevetésemet a néphadsereg színeiben.
Lehet hosszú lesz ,de annyi minden történt ekkor és oly sok minden szorult belém, hogy kénytelen vagyok így könnyíteni magamon, hogy elmesélem. A gyakorlat arról szólt hogy megtámadtak minket és mi a Duna-Tisza közéből, végzetes csapást mérünk a gaz imperialista erőkre. Hogy időben felkészüljünk az ellenállásra, egy héttel előtte kivonultunk, Dabas és Kunpeszér térségébe. Mindjárt felvertük a sátort, és komfortossá tettük a terepet.
Volt egy srác, akit vakondoknak hívtunk, mert bárhol jártunk, unalmában ásott. Mit csinál az ember ha unatkozik és van egy gyalogsági ásója? Hát ás! Néha talált csontokat, néha vasakat , egyszer még egy kézigránátot is, de szerencsére időben észbe kaptunk és minden erőlködése ellenére, elszedtük tőle a játékát.
No, ez a vakondok ásni kezdett. Könnyű volt neki a homok hagyta magát...Lejjebb, már nem volt olyan laza a talaj és könnyen vizet ért. Ez nem, egy nap történt, kellett vagy három, de négy méter után remek hideg talajvizet fogott. A júniusi kánikulában, lett víz mosakodásra. Kellett is, mert mosakodás a katonánál létszükséglet volt, de a hadsereg ezt nem preferálta, mondhatni szart rá. Bocs, elbaltáztam a szót.
Első nap tehát, mikor megérkeztünk, kérdezték, kérünk-e étkezést. Hogyne! Olyan katona még nem született, aki nem csípőből vágja vissza persze , hogyne!
Kaptunk mi ellátmányul vagy két mázsa konzervet, De, az Isten áldja meg a kitalálóját egy évben legalább hat hónapot gyakorlatoztunk, hol a Bakonyban, hol az Alföldön, hát, mondjanak még olyan barmot, aki kívánja ugyanazt a szénát minden nap!
Szóval a konzervek jó részét, szalonnára, babra, zöldségre, meg pálinkára cseréltük, az utunkba eső boltokba. Megegyeztünk hát az ellátásról, és így minden nap, hozták a finom meleg ebédet, reggelire forró debrecenit, téli szalámit..
Hát, egyszer minden elfogy! Hogy az első nap a pia?. az nem véletlen!
Mindjárt ki is találtuk Brasnyóval, aki Isaszögi legény volt és annyi marhaság volt benne, hogy a megszólítása, csak annyi volt - Brasnyó te barom!. Elindultunk felderíteni,fényes délután és az első háznál bekiabálva előjött a tanyaházból, egy bátyó.
Van eladó bora Bátyám?
Annyí van, hogy igyatok vitézek egy pohárral, de én is a szomszédomtól, hozom innen egy kőhajításnyira. Megittuk a pohár bort és mentünk az elhajított kő után. Vagy három kilométer gyaloglás után megtaláltuk a szomszédot, aki két pohár után közölte, Ő, már nem ad e bort, mert, lagzi lössz a családba és arra köll! De, a szomszédja, aki egy köpésre lakik, az ad e, mert az, nem issza, azér!
Újabb négy kilométer, és már kezdett esteledni, de a muszáj nagy úr! Na, itt aztán a bátyánk, megsüvegelt minket - látta két nagy állattal van dolga és hozott vagy tizenöt liter bort. Az öt litert, helyben elkezdtük iszogatni, de vissza is kellett érni, így bevezettük az általános szesztilalmat. A maradék bort, egy gumírozott víztartályba tettük , ami üres, felfújt állapotában párnának is jó volt. Milyen praktikumokkal is szolgált a sereg!
Vagy kilenc óra volt, mikor beértünk a táborba és éppen osontunk volna az egységhez, mikor látjuk a katonai rendészet őrzi a tábort. Ajaj! Hogy surranjunk be? Sikerült rést vágni saját egységünkön és lopakodtunk be a sátraink felé, mikor „Állj ki vagy!? Jelszó?” - ordítanak ránk. A zsebemben, nem maradt egy fillér sem.. Egy őrnagy és egy alezredes állt előttünk és világított ránk az elemlámpájával.
- Nincs jelszó, mert most jöttünk..- .próbáltam időt nyerni.
- Mit visznek a szüttyőben, katona? - kérdi az őrnagy.
- Vizet jelentem- de a lábam minta cimbalom verő,úgy járt.
- Megkóstolhatom?
- Persze!. Az őrnagy felemelte a tartály és csak ivott, csak ivott!. Mikor már, vagy fél litert kiszívott az edényből, megbarátkozván a helyzettel szalutált és - köszönöm katona .ez valóban finom víz volt! - köszönéssel tisztelgett és lelépett. Ember olyan izgalmat nemigen élt át, mint én akkor, ott! Jelszó nélkül, harckészültségben, csapattól távol, italosan , alkoholt szállítva, parancsnokot átverni!!!! Ráadásul, én vagyok az állomás parancsnok! Legalább két év futkosó! Pont leszerelés előtt, mikor várnak otthon a lányok!?
 Lerogytam a kivágott fa tuskójára, és pihegtem, mint a galamb a dúcban - a víz, meg a gatyámba csorgott. Barom Brasnyó egykedvűen figyelte az ügyet.
-Mennyünk, már mer' ránk virrad!- nógatott.
Mentünk vagy háromszáz métert, mikor fényt láttunk egy sátor előtt. Kantin volt az, a javából! És ki a kocsmáros? Nagy Jancsi aki az ercsi kantint vezette.
-Janikám az isten áldjon meg, mit csinálsz te itt? +-Kitelepültünk –vigyorgott. Kérsz egy sört? Kettőt- engedett fel bennem a félsz! Kiderült a nagy háborúban a kantint is kitelepítették, nehogy az ellenség megkaparintsa! Jégtáblák között ment át a sörspirál, az hűtötte a sört- az erdő közepén!
- Mindig lesz sör? – óvatoskodom.
- Persze, különben mi a fenének lennénk itt!- nyugtatott, a kantinosok gyöngye.
Ezért mentünk, oda vissza vagy húsz kilométert, hogy a felmelegedett bort cipeljük, bokortól bokorig lopakodva, kockáztatva a lebukást, mikor itt jéghideg habos sört árulnak bolti, áron,!!
Nem vagyunk normálisak!........Vagy rossz a felderítés..!
Aztán, át értékelve a helyzetet, hogy ne kelljen sörért, állandóan ötszáz métert átjárni, szereztünk egy húszliteres műanyag edényt és a kopaszok-az új katonák-azzal jártak át mint a páter-noszter. A nedűt, pedig abban a kútban hűtöttük, amit a vakondok kiásott....
Mire is jó, egy vakondok !

2010.

QUIMBY Egy tízenegy éves emlék.

Egy kis örömzene: szemben Kiss Tibi gitáron, Szilárd, Aszalay Kálmán pofagyalun és a Quimby tagjai sörön, szekszárdi vörösboron és kólán

Tán 18 - 20 éve is lehetett, unokám még tervben sem volt, tán csak a technikai részét csiszolták az ösei,, voltam egy Quimby koncerten..Láttam őket itt Újvárosban is - lévén idevalók - rendesen reszelték a gitárt, dübörögtek és kommunikáltak a színpadon. Már akkor kitűnt, hogy Kiss Tibi és Lívius a főkolomposok.. Tán óvodába is együtt jártak..Gimiben pedig zenekarként szédítették a csajokat. Az a bizonyos koncert, a Nagycirkusz színpadán, nem igazán fogott meg..Akkor tájt jöttek haza Amerikából, tele invencióval, ,de én nem voltam fogékony a zenéjükre. Érdeklődve figyeltem a kezdődő hisztériát.- Amerikában léptek fel - sóhajtozott egy felső fokozatú lány mellettem. próbáltam lerángatni - nem zenekart csináltak kint- de ő csak sikította a számok végén, "kisstibí, kisstibííí! Kicsit irigykedtem is.rájuk.-.magamban - és kritizáltam . Aztán eltelt pár év a Quimby egyre meghatározóbb lett, figyelemreméltó szövegeket írtak, a zene pedig ütős lett. Remekül hangszerelték a számokat ,egyre jobb zenészekkel töltődtek fel. Már a Sziget sláger zenekarának számítottak, fesztiválokra hívták őket, és a menedzselés- már nem csak egy egyen -bakancs beszerzéséből állt. Élmény a lemezeket meghallgatni. Nem egyszer!!! Mindig találni benne valami érdekest, értékest. A legkellemesebb meglepetés akkor volt, mikor eljöttek a hatvanadik születésnapomra zenélni..meglepetésként..Igazi buli hangulatot csináltak a kisapostagi Préri vendéglőben.. Több tucat,ötvenes -hatvanas rajongó csápolt reggelig. Addigra, már nem voltunk szomjasak.... Köszönöm így utólag is, Kiss Tibi, Lívius, Mikuli Feri,Gerdesics Szilárd és többiek..nagy élmény volt..! Az együtt zenélés is... Ja, Lívius- Teo unokám, apja-aki szintén zenész....!
>

LÉT ÉS TUDAT

Törött tükörben feleződve
A távozó ész és
Szakadó ösztön
Eltorzult képe,
nyomja rám bélyegét.
Kevés van ami még elég,
Elég, hogy magam maradjak,
Az osztódás alatt.
Elveszett illúziók.
Félig telt pohár
Zamata illik
A kockás asztalon
Kifolyt borhoz. Kár,
Hogy a zúgó kábulat,
Magával ránt...
És egy tétova mozdulat,
Leseperi az asztalról
A lét és a tudatomat

Madárka

Nem hiszek a reinkarnációban..lehet rosszul teszem ?
Tíz napja, egy szép kis színes madár, az emeleti ablaknak öt-tíz másodpercenként koppanásig repül..
Az ablak mögött a szoba, Emíliáé volt, aki pár éve hagyott itt minket!
A madárka beszeretne jönni....
Mintha tudná,  kinek az ablakán kopogtat..
Ha beengedem nem talál ki..ha nem, kitöri a nyakát előbb utóbb az ablakon !
A bánat az enyém... így is, úgy is....amúgy is..

A rocker kiscsávó aki a Yardbirds után itthon először torzitotta gitárhangot !

Boda Ákos barátom ma meglepett egy kis megemlékezéssel ..

Csendes halkszavú ember, nagyszerű zenész és egyetemes feltaláló aki a rekamié gyártástól a rakéta indításig a gitárgyártástól  a Yardbirds és  Zeppelin szólókig mindenben maradandót tudott alkotni a hálás utókornak....

Régen beszélgetünk már, más vidékre költözött, de a Delta zenekar jeles évfordulóin -úgy öt évente örömmel konstatáljuk egymás meglétét még ezen a sárgolyóbison.

Szóval a hiteles beszámolót küldte el nekem a torzító megalkotásáról amikor a gitárok úgy tudtak megszólalni, mint a hajókürt vagy recsegve ,mint a szaxofon, vagy lágyan mint a hegedű.Tehát itt a történet, amit azzal igazítanék ki, hogy nekünk már 66-ban legyártotta ezeket a torzítókat így a Delta  megalakulásakor,már ezekkel a  szédítettük a nagyérdeműt! / a technikai leírásokat egy külön blog-ban gondoltam csatolni, hogy a mesélés történetének fonalát nehogy egy kiálló forrasztási csúcs elszakítsa!
A képen a Delta utód zenekara a Castrum szerepel a 70 évekből

A torzító 50 éve.

(Kicsit még bizonytalan vagyok, hogy érdekel-e ez még bárkit, de talán

ezen a fórumon igen. Ha sokat várok a következő kerek évszámig, a cím

"A torzító 100 éve" lehet, ami azért elgondolkodtatott !)

- Apám emlékének -

1968. A végén kezdve, érettségi idején jelent meg első cikkem a

Rádiótechnikában, amely a torzító titkairól szólt. A dolognak azonban

már több évvel azelőtt is voltak jól látható , hallható (!) előzményei.

Apám mindig megvette a gyárból hazafelé jövet az Ezermester újságot.

Ez abban az időben nagyrészt az amerikai Popular Mechanics koppintása

volt, néha a címlapot is egy az egyben átvették, rajta a magyar

dolgozó tömegek körében is népszerű Bayliner motorcsónakokkal.

 Ez nem vont le sokat az újság értékéből, amit én rendszerint rongyosra

olvastam. Tele volt jó ötletekkel, bár  a lényeg legtöbbször arról

szólt, hogy hogyan lehet valamit arra használni, amire nem tervezték.

Fantáziaébresztő volt, mindenesetre. És sok anyagismeretet is

oktatott, fa- és fémmunkákról, elérhető eszközökkel. Volt otthon

amerikáner fúró, keretes és rókafark fűrész, azonban a lombfűrész

használatában lettem igazán profi.

A nagy technikai áttörés akkor következett be, amikor apám két munkatársat kapott  fiatal mérnökök személyében. 
Ezután az ő hatásukra

a Rádiótechnika újságot is megvette hazafelé jövet. Talán nem tévedek,

hogy ezt már többet olvastam, mint Ő.  Egy idő után már nem volt titok,

hogyan lehet rádiócsővel rádiókat, erősítőket készíteni. A Vasműből

mindig akadt egy kis anyag, ami kellett!

Anyámnak nagy hanglemezgyűjteménye volt. Sárdi János lemezek után érdekes

váltás volt az, amikor kb. 1965-ben egy nyugati turistaútról visszatérő

ismerős egy Kinks lemezt hozott, persze csak mutatni pár napra !

You really got me !     Megkezdődött az igazi zene korszaka.

Itt lassan össze lehet fűzni a technikai és zenei szálakat. Megalakult

az Albatros együttes (név a Peter Green - Danny Kirwan szám ihletésére),

amely a Mező Imre u. 4. pincéjében kezdte zajos működését,

majd az L épületbe költözött egy de luxe pincébe. Itt már azt hiszem,

az én erősítőim szólaltak meg a többé-kevésbé rendszeres bulikon.

Basszusgitárunk úgy lett, hogy egy Beatles fényképen vonalzóval

lemértem a normál és basszus nyak arányokat, így sikerült a méretet

kiszámolni, majd csináltam egy basszusgitárt. (eredeti rajz)

Ezután a mai napig homályos körülmények között, de bekerültem a Bad

Porters formációba. Visszatekintve, talán többet nyomott a latban az

erősítő gyártási, mint a zenei tehetségem ahhoz, hogy bevegyenek, de

hát így van ez. Az előbbiben nem is kellett csalódniuk. Volt keverőnk,

rendben tartottam a gitár kábeleket, a visszhangosítót stb. Egy szép

napon aztán megszólalt Keith Richards Getno-ja a rádióban. Hát ez a

hang feladta a leckét. Derengett nekem valami, hogy ha 2 tranzisztorral

csináltam rádiót, a hang tiszta volt , míg 3 tranzisztoros erősítővel

hasonló torzított hangot adott, mint a Getno.

A következő logikus lépés az volt, hogy a gitárhoz csináltam egy 3

tranzisztoros előerősítőt, és ... a túlvezérelt torz hang megszületett!

(közjáték : honnan volt egy 16 éves gyereknek 3 db tranzisztorja, ami

a Vasmű úton per db 45,50-be került ? Az előbb említett fiatal mérnökök

készítettek apámnak egy 3 tranzisztoros rádiót, amit én természetesen

az első alkalommal darabokra szedtem. Egy szót sem szólt ezért ...)

Szupertehetséges szólógitárosunk mesterien kezelte a torzítót a

Yardbirds (Jeff Beck korszak , Roger the Engineer) számokban. Aztán

valahogy megnyertük a városi és megyei zenekari vetélkedőket, és

eljutottunk az  országos fesztiválra Salgótarjánba.

Mellékelem az eredeti kritikai feljegyzéseket, Egér (szálkás) és saját kézírással.

Nem sok jót írtunk másokról, cserébe a zsüri rólunk meg azt mondta, hogy jó-jó, de

torz volt a gitárhang. Ennél nagyobb elismerést nem is mondhatott volna...

Aztán szólógitárosunk és vele a torzító átigazolt a Delta együttesbe, így

lett ismét szerepe a város zenei életében.

Eddig Ákos megemlékezése a maga fanyar csendes humorával, amit külön megköszönök neki és talán a régi cimboráknak is sikerül egy kis emlékmorzsát felcsipegetni a hatvanas évek Dunaújvárosának rockéletéből. / a képeket majd alkalomadtán ha a technikához felfejlődöm, talán akkor sikerül fogyaszthatóvá tennem !/
Köszönöm Ákosom !
  /A megsárgult plakát jobb oldalán- talpig szemüvegben Boda Ákos a torzító és a billentyűk elkötelezett híve./

TEMETŐI JÁRAT

Tegnap volt, hogy  Emily hat  éve  itt hagyott minket tovább vergődni, hát elmentünk a temetőbe virággal gyertyával...

. Hetente elmegyünk,de az évfordulók különösen zaklatottan telnek.
Két autó is megy be a kapun ,de senki nem szól nekik
-Kudá igyós továris? Bocs.- Where do you go mister ?.

Minden alkalommal leállok és fizetek a belépőért,de hetven előtt pár hónappal ,sántán, már nem istentől elrugaszkodott cselekménynek véltem,ha elgurulok a halottas ház vámszedője előtt.
Egyszer csak elém ugrik egy temető-őrizetes hölgy és rám mordul a nyitott ablakon át.
-Hová megy!.-.kissé elragadtak az indulatok, de visszagyűrtem magamba  a..
- Hát hová a faszomba mennék, kezét csókolom itt a temető kapuban befelé menet?!!
Aztán csak a nemrég elment Miki barátom szelídebb poénját eresztettem meg.
- Hova, hova!... Hát próbafekvésre! ..
A zordon hölgy arca szinte összeesett, kezében megremegett a nyugtatömb ..már majdnem elsírta magát
-Ne tessék ilyet mondani!
Markába nyomtam a sarcot, aztán begurultam a kapun..
Tényleg, van itt ilyen rendes fekhely?
... vagy örökké valóságig  nyomja majd a derekam?

SZOLGÁLUNK ÉS VÉDÜNK...

 Pünkösd előtti szombaton bementünk a városba, hogy kenyeret, na meg néhány palack bort vegyünk, az ünnepekre.
Szokásomhoz tartozik, hogy megnézzem a Dunát vagyis a vizet, mert mint dunai gyereknek fontos a vízállás.
Bekanyarodva a Sziget felé, szorgos rendőrök mérik az alkohol szintet. 
Áll emberünk talpig "egyenben" az út közepén és néz...
-Megálljak? - lassitok a szemüveges egyenruhás előtt, aki vagy újonc vagy csak  igen határozatlan.
-Hát igen- jött a válasz-
-Mert hogy nem jelzett!-  veszem mosolygósra a figurát.
-Azért állok itt.
-Akkor jó! - kotorom elő az igazolványomat..
-Azt nem kérem. 
-Fújjon!
Fújtam, mosolyogtam.
-Mehet! - intett a fújató..
Elértem a Halász csárda elé-vagy - nyolcszáz méter s mivel parkolni sem lehetett, fordultam vissza. Emberünk ismét az utca közepén áll!
-Fújjak?- feltűnő piros ingben voltam- gondoltam emlékszik rám..hiszen egy perc sem telt el....
-Fújjon megint!,.
-Na, de most fújatott!
-Az lehet, de be is dobhatott volna egy felest!.
-Ki  sem szállhattam az autóból, egy perc alatt! Ennyire hülyének nézek ki, hogy nem tudom ,maga visszafelé is itt fog állni?!
-Maga még nem ismeri az embereket - mondja lakónikusan. 

Tényleg- merengek el...

.ÉS SZINHÁZ AZ ÉLET ÉS SZINÉSZ BENNE..

Nem tudom...

Eszembe sem jut mellé állni a zsaroló, erőszakoskodó Hollywoodi, Bp-i és esetlegesen-bár nem bizonyítható-berlini

kilengéseknek...de álljunk meg egy szemernyit ebbe a nagy fekete ruhás villongásban.

Most ott Amerikában minden szerepért pucsítani kellett vagy simán letérdelni a rendező "prodjuszer" slicce elé?

Mi a búbánat van ott, mi veszi rá a nőket arra , hogy karrierjük érdekében minden eltűrjenek,elkövetnek, aztán pedig mi a jó nyavalya döngeti fel az öntudatukat hogy tíz-tizenöt év múlva kitárulkozzanak...Igen engem a Weinstein megdöngetett , megfogdosott, szemérmetlenségeket mondott, sőt utalt rá..ejnye-bejnye..úgy megfoglak legközelebb is ..hogy csak na!...Ha valaki tudja mi a karrier Amerikában az tűzön-vízen keresztül mindent elkövet azért,hogy érvényesüljön..Nő, férfi kicsi ,nagy!

...és az egész világon átszáguld a Globális fekete ruhás őrület és minden férfi heréje a torkában dobog !

Uramisten ! Kinek mit is mondtam... kinek fogtam meg a kezét, a fenekét, kinek csókoltam a nyakába csak úgy mert jól esett és viszonozta, ..de már mást gondol erről az egészről.

..mondom nem tudom !

Életemben soha nem erőszakoskodtam,ha volt kapcsolatom- kevés kivétellel a nők tiszteltek meg vonzalmukkal és mire "megtanultam" udvarolni, kiöregedtem a lehetőségekből..

Mint öreg ékszerész, aki a drága követ nézi és gyönyörködik a csillogásában.

Csak figyelmeztetni szeretném a túlzottan elburjánzó forradalmi hevülésre a gyönyörű hölgyeket..!

A vásár kettőn áll! Ha így mennek a dolgok- nem lesz bátor férfi, aki rátok kacsint, menet közben hozzátok ér, megsimogat és a szemetekbe nézve azt mondja kívánlak...ott fogtok az üres ágyban forogni éjjelente egyedül..

Úgyhogy, istennők ott a tegnapi gálán-talpig fekete gálában...gondoljatok arra milyen szürke lesz a nappalotok férfiak nélkül-ha felébredtek....az éjszakáról nem is szólva!

Gondoljatok ránk halandókra is akik bár, nem vagyunk makulátlanok,de csak reátok gondolunk- és szeretünk, kívánunk benneteket !..
Ja és tapasztaltam, egyformák vétkezünk veletek-ebben is..

Ámen!

2017 szilvesztere..

Bogáncs abszolút egyéniség!
Eddig fékezhetetlen puli mára megjuhászodott, talán jobban mint én..
Ha kiállok az autóval régen ott kellett valakinek bottal állni a kijáratnál és fenyegetni,hogy kikap ha kitör a kerítésen kívülre. 
Nem csinált ott semmi rossz dolgot, csak a többi kerítésen belülre szorult társát üdvözölte - úgy ahogy illik, telekről- telekre, hogy ne csak a hangjáról ismerjék meg hanem nőiességében is .
Most elszalad  a kertbe és messziről üdvözöl ha kitolatok...
Béke van  mondom teljes a szeretet...
Most éppen szerelemmel szeret, mert kint dörrenek a petárdák, robbannak az arra szánt  szerkezetek, miközben mi a konyhába vagy két órája simogatjuk egymást-fóleg én őt, hogy átvészeljük a szilvesztert..
Minő viszony..
 Éppen most kissé terhes, mert ide oda kéne mennem, de az álmát nem zavarnám
Úgy hogy csak lábújjhegyen merem mondani..boldog új évet kívánok!
Na !

BANKI KALAND 2.

Folytatnám kalandomat a bankommal-már csak azért is ,hogy kibeszéljem magamból a mérgem-mielőtt agyvérzésben nem patkolok el! 
Írtam a bank infójának segítsenek a helyzetem megoldani és elküldtem az előző levelemet. 
Valószínűleg szívükre vehették, mert pár nap után egy automata válaszolt a sablon szöveggel, hogy levelemet megkapták és harminc napon belül válaszolnak !!!
Mikor nekem már az nap szükségem lett volna a tankoláshoz a kártyára ! 
Harminc nap? Ha nekem tele lenne a zsebem engem sem hozna ki a sodromból ,hogy éppen nem működik a kártyám!!
Vettem egy nagy levegőt és elfurikáztam a megyeszékhelyen lévő FHB bankhoz, hogy a kapott új kártyám végre instalálva legyen. 
No ez volt a teljesen felesleges!
GPS-jó segítség bevezet a belvárosba a Koronázó utcába, ami ugye természetesen nevéhez méltón sok száz/ /ezer/ éves utcácska ahova bemenni életveszély, megállni lehetetlen és csak tolatva lehet kijönni. Parkoló, magán személynek semmi! 
Teszek egy kőrt és egy ugyanilyen egérrágta, nyúlfarknyi utcába tévedek megint és negyedórai tolatás után kikászálódom a lassan rám sötétedő utcából...
 Az eső esik, látás semmi,csak a pára az ablakon.. azt sem tudom hol járok a GPS-el együtt, mert csak csalogat, irányít be a sikátorokba ahol fekete kabátos emberek féltik az életüket a tolatgató autótól.
Másfél órai keringés után látom, a bankhoz csak külön engedéllyel  és általában behajtani a pórnépnek tilos ! 
Elmentem a Sparba ,az OBI-ba és még három intézménybe, de csak OTP automata volt. reményem elszállt, már három órája keringtem,de ötszáz métert nem vagyok hajlandó a négy PIN kód számért besántikálni! Közben az idő eltelt, a bank bezárt "véget vetnek a zenészek ,hazamennek a legények" hogy csak a nemzet költőjét idézzem! 
Két nap multán a kisördög csak-csak belepiszkált az agyamba! Miért nem tudok én kártyát használni!
Nem fog ki rajtam senki bakker! 
Inteneten - olvasom a legközelebbi bankfiók Fehérvár után ÉRD!
Na ez nekem eddig miért nem jutott eszembe !
Reggel rajt, autópálya, Érd. 
Öt kört tettem meg Érden,hogy parkolót találjak a Bank közelébe-sikertelenül 
Egyszer csak feltűnt egy Hentesbolt aminek az udvarában lehetne parkolni...Na de tábla nkint itt az parkoljon  aki húst vesz,vagy akinek nem kedves az élete!
Mit nekem!
 Egy életem, egy halálom leparkolok és a hentes rosszalása ellenére ott hagyva a járgányt elsántikálok a százötven méterre csillogó FHB bankhoz.
Ajtót nyitom,nem nyílik..nézem ,rázom semmi! 
Tanácstalankodom, mikor meglátom az ajtón:Kedves ügyfelünk bankunk az összevonás következtében Budapestre költözött!..
..A kedves jó bankáraim,már megint átvertetek! 
Mert természetesen sem az, hogy Dunaújvárosban, sem az hogy Érden megszűnt a bank interneten a napi frissíthető adatok között nem szerepel! Hogy a villám vágott volna abba a kb bankautomatába, hogy immár kettőszáz kilométer utazok a kurva négy PIN kóddal, hogy érvényesítsem ezt a tetű kártyát!
Azért van Isten..mert a fohászom az égig hatolhatott és a lebontott bank mellett az ajtót a kártyám kinyitotta és mivel az automatát itt elfelejtették elvinni -  csodák .csodájára  működött is - ezzel érvényesíteni tudtam a négy szerencsétlen PIN kóddal a kártyát és minő luxus - még pénzt is tudtam kivenni!
Mentem vissza az autóhoz, ahol egy zsémbes asszonyság már törte a fejét melyik oldalát húzza  meg,de bemosolyogtam az ablakán- nyugi mama már megyek is! 
Már nem tudom,hogy a mosolyomtól ellágyult vagy csak egyszerűen megállt benne az ütő,de mikor kitolattam még integetett is. 
Nos a varázsom a régi.
Három munkanap vergődés és 200 kilométer autókázás után sikeresen tankoltam és vidáman vertem le az autó tetejéről az éjszakai galamb guanót...

Ez van emberek! 

CSALÓDTAM...

Tisztelt FHB Bankvezérek, nagy és kis főnökök előadók és egyéb fontos ügyintézők !

Csalódtam Önökben! ..is

Kissé magamra hagytak a piacon.
 Kedvenc bankomban- ami az Önöké - nem találok megoldást a problémámra. 
Önök összevonás címén megszüntették a helyi -dunaújvárosi - fiókjukat ezáltal nekem Székesfehérvárra kellene utaznom, ha valami problémám van az utalással. 
Ez igen rosszul érintett, bár Székesfehérvár nem a világ vége, de tudvalevőleg 50 km-re van Dunaújvárostól.Így ha kevesebb pénzt kapok valahonnan, úgy mehetek befizetni a fehérvári fiókba.ami a hírek szerint olyan helyen van, hogy kocsival megközelíthetetlen a Tér sétáló jellege miatt.
 Valamikor igen sudaras fickó voltam, de így hetven felé már csak a lendület visz előre és a lábam csak kisegítő eszköz az orra bukás megelőzésére. Tehát ez az út, szó szerint számomra járhatatlan.
 A következő történt : A cég amiben még dolgozgatok -hála a magas-szintű nyugdíjrendszernek  - adott egy kártyát tankolásra, bér kifizetésre és egyéb nélkülözhetetlen praktikumokra- lejárt! No, ez nem gond - mondom én - ,bemegyek a fiókba és minden OK !
 No de a fiók megszűnt! 
Hívom a megadott 24 órás bankszolgálatot ahol igen szolgálatkész emberrel sikerült összejönnöm és segít is abban hogy zöld ágra vergődjek. Azután jön a feketeleves!
 Kérdezi a sok adatom után, mi az eredeti titkos szerződéskor kapott kódom? Erre nem tudok válaszolni,mert én csak egy egyszerű Ügyvez Ig.vagyok, a céget a vejem alapította és ő, vagy öt éve Németországban dolgozik és hogy mi volt az akkor más telephelyre érkeztetett Igen titkos kódszáma -onnan messziről ezt nem valószínű, hogy meg tudná mondani! Tanácsolja az ifjú ember, talán fáradnék be a fiókba és ott segítenek.Mondom ott nem mert megszűnt. Akkor keressek egy bank automatát ami az FHB-hez tartozik és ott tudom érvényesíteni -installálni -a bankkártyát. Megyek, de az automata áramtalanítva van,valószínűleg az összevonás miatt-még jó, hogy az előtérbe bejutottam. Nos a helyzet reménytelen és lehangoló. ahhoz,hogy érvényesítsem a kártyát, vagy bármilyen tevékenységet ez ügyben elvégezzek az Önök székesfehérvári fiókjába kellene utaznom, ami a karácsonyi vásár és egyéb problémák miatt számomra hetekre megközelíthetetlen, járhatatlan. Fizetést a társamnak nem tudok adni. Hiába van E-bankom.mert neki nincs bankszámlája, ahova utalhatnék.
 Ez van! 
A bürokrácia nyert,, leteszem a fegyvert és más megoldást nem látván, megszüntetem az Önökkel való kapcsolatomat, amit igen sajnálok ,mert eddig ez a pár év kellemes környezetben megelégedésemmel telt el. Most már csak azon töröm a fejem hogy szüntethetném meg a bankszámlámat önöknél anélkül,hogy 100 km.t oda-vissza- ne utaztassanak fel Székesfehérvárra! 
Jaj!,..de még ott van a nyugdíjamat fogadó lakossági számla és az összes közületi-gáz, villany, szemétszállítás .biztosítás és egyéb fontos dolgok átíratása ia!
 Aproro! Nem tudnak egy stabil bankot Dunaújváros körzetében?
 Vagy ne legyek telhetetlen?! 
Üdvözlettel!
Váczi László

REVANS !

Tolom az orrom alá a vacsorát, miközben a tv dübörög!
.Mi a fenét is csinálhatna, mert egész nap néznem kell az eladások miatt / mindegy hogy mit ,csak szóljon -alapon !/ és lássa a nép a szép képeket. Nekem meg már komoly függőséget alakított ki a köldökzsinórral hozzám kapcsolt tv ..
Szóval vacsora  és mi megy alatta?  Szulejmán!
Amúgy, bírom a csávót! A legnormálisabb az egész Török birodalomban Jön -megy- menekül-szerintem az asszonyok elől, mert ezek a bulák olyan cselszövéseket csinálnak, hogy férfi legyen a talpán aki kiigazodik a szoknyák ráncai között!
 Én ez a Hárem nevű műintézményt, már a negyedik résznél feloszlattam volna, mint Németh Miklós a Munkásőrséget nyolcvankilencben. 
De nem! Ez tűr,egykét fejet levesz selyemzsinórokat küld, osztogatja az észt és próbálja az asszonyát meg az anyját, meg annak a lányát, meg a sógornőjét ...stb a karámban tartani, de látom a hadjárat jobban megy neki..
Még szimpatikus is lenne, ha nem emlékeznék arra, hogy ideiglenesem Magyarországon állomásoztak vagy százötven évet  bár megjegyzem tisztességesebbek voltak mint az oroszok, akik a megszállásunkat kikiáltatták velünk a legnagyobb nemzeti ünnepünknek! Lásd: április 4!
Mielőtt elérzékenyülnék és a mohácsi vészt próbálnám április 4 helyébe piedesztálra tenni , eszembe jut Zrínyi Miklós hősi tette és akkor újra nagyon nagyon magyarrá válok! 
Mit nekem Szulejmán! Abcúg ! Le vele!..és már rántom elő a szalonnázó  kis bicskámat ,mikor a film lepereg és a reklámban felcsendül :
A műsort támogatta  a Budapesti Disznótoros Kolbászfesztivál!
Hogyan?! -szalad le egy marék makaróni a  torkomon a röhögéstől!
Na magyarok, most aztán adtunk a pofájába a rusnya törökének ! 
Disznóhúst az Oszmánnak!
Ennél nagyobb sértést?!
Elégtételt vettünk rajtuk bakker!...Mohácsért, Egerért, Budáért Szigetvárért !

/csak halkan és lábujjhegyen  jegyezném meg: - No de, mit szól ehhez Érdogán mester, hű szövetségesünk?

A GPS ÉS ÉN

Kapom az utasítást a neten UPC előfizetőnek rossz a boxa, tűzzek és cseréljem ki.
Nagylók község ami nem jelent nagy lovakat, csak Fejér-megye közepén bokrok és fák között bujkáló kis falu. Beírom a GPS-be Petőfi utca 19. Dudálok kijön a gazdasszony - végre ,mert már gondoltam bemegyek és az ajtón zörgetek -de nem tudom a kutyák reggeliztek-e?
- Csókolom ,hoztam a csere készüléket! Az asszony nem mozdul, csak valami elutasító arckifejezést vesz fel magára. 
Mondom - Hoztam a UPC készülékét,hogy tudjon tv-zni!
- Aztán ezt kivel beszélte meg?-.fonja össze a mellén a karját.
- Hát a férjével! -ütöm a vasat tovább.
- Én nem tudok semmiről!- mondja a szoknyás.
:_ Hátha nem enged be, akkor hozzák be a boltba a rosszat, én már többet nem jövök ide ki potyára!- erősködöm és ülnék az autóba.
- Hát nekem nem szólt semmit a Lajos- bizonytalanodik el az asszony 
- Mikor beszélt vele?
- Mikor , mikor , hát délelőtt és mondtam neki hat felé jövök!
- Az jó, mondja mert már egy hete Romániában van! 
- A Feri?
- Nem a Lajos a férjem!
- És akkor ki a Feri? 
- Honnan tudjam? - értetlenkedik
- Itt a cím mondom a nevét és címet 
- Dózsa  György utca 19 !
- Ja az lehet, de ez a Petőfi utca 19
-  Hú bakker ! -elírtam  a címet a GPS.ben !
-  Innen már gyerekjáték megtalálni a Dózsa György utcát, és megtalálni a nyitott kapuban álló embert.
- Maga meg miért nincs a Petőfi utcába?.-mondom neki - egész este magát keresem..
- Bujkál?
Aztán jót röhögünk rajtam meg a GPS-en..

Kitonaillal a csúcsra!

Teszek én a hüvelygombára és a körömgombára is!
  Cильный как дуб-mondja az orosz-ha jól emlékszem -erős mint a tölgy!
Jön a reklám, én pedig tátott szájjal figyelem.
 A felhúzott szoknyájú lány éppen mámoros emlékeket idézne, de hopp!
 Kiderül, gombás a lelkem...
Sebaj, ennyit megérne egy patron?-kutatok az emlékekben, de lehiggaszt a papa!
"Én  is kérem a Kitonailomat..mert most én jövök!" szlogennel..Na, öreg azért ennyire nem hajt a vágy- döntök és maradok néző.,,,.
De, azért ciki !
Haladunk gombáról-gombára...
Szegény!
Csórikámnak már nem tellett egy új tubusra....

HALLGASS A VAGINÁDRA !

Vacsora van, a teraszon csipegetek és várom az aktuális Fradi meccset felajzva.
Előttem étek és ital, szóval teljes kényelemben kanalazgatok, mikor a szokásos reklámblokkban megüti a fülem a hüvelyszárazságról szóló reklám.  A narrátor hosszan ecseteli a pult előtt álló hölgynek mit mondott a vaginája és mit is kíván.
Na, ez az!- csapom a kanalam a tökfőzelékbe !
 Végre egy jó hír, ami mindent megold!
Az én kis férfiagyammal gondolva -nyilván nem vagyok orvos...- csepp kedvesség, hosszas udvarlás kellemes előjáték és erotikában bővelkedő együtt töltött éjszaka után rohamosan javulna a hölgy állapota és még másnap sem gondolna a hüvelyszárazsága, ha az előző éjszaka mosolyogna vissza rá ! Ráadásul a szépreményű hölgy a reklámban olyan ártatlanul nyílt tekintettel néz az általa óhajtott hüvelykrémre, hogy hihető, életében még rajzon sem látott olyan szerkezetet amivel a férfiak rendelkeznek. 
Úgyhogy, neki  a vaginájának hinni kellene !
Tehát elő a szerelemmel és vagina nem marad szárazon!.

SZOLGÁLTATÁS !

Most miután ötödször romlott el a generátorom az autóban - kilenc hónap alatt, gondoltam megünnepelem a neves dátumot. Pezsgőt bontok vagy mi a f..szt.".mer azé" ez aztán igazi mestermunka százötezer forint után!

Gondoltam kivonszolom az autó elé és kikötöm a mestert a motorház-tetőre,mint a Madmax 2 vagy háromban, aztán rájöttem nem emlékszem pontosan a forgatókönyvre., így hagyom az egészet nálam keményebbekre.

De, azért álljunk meg egy polgári szóra-lopom a neves humorista belépőjét - meddig terjedhet a lopás, a gányolás és a pofátlanság?

Ki a vérvörös f.../ bocs a pornográfiáért /fog engem ezért kártalanítani?

Ja és megjavítani garanciában -esetleg -azt a kurva generátort, amit ütöttek vertek 

 állítólag újra cseréltek? 

XXl. század,Magyarország a kapitalizmus 27.évében!

Macska az úton..

A macska óvatlan volt és nem volt KRESZ ismerete.
Átrohant az úton és egy nála gyorsabb autó eltalálta. Nem volt nagy sikítás, csak egy tompa puffanás és  a macska, három-négy rángás után eltávozott az egerekkel teli boldog vadászmezőkre..
Csend... senki nem ment oda, csak egy harmincas roma....
- Szegény cica. a szomszéd nénié volt.. - mondta és a táska aljából előkotort zacskóba becsomagolta  a néhait.
Elszégyeneltük  magunkat...mi nem mozdultunk ..illetve elfordítottuk a fejünket.
...Ja !