TEMETŐI JÁRAT

Tegnap volt, hogy  Emily hat  éve  itt hagyott minket tovább vergődni, hát elmentünk a temetőbe virággal gyertyával...

. Hetente elmegyünk,de az évfordulók különösen zaklatottan telnek.
Két autó is megy be a kapun ,de senki nem szól nekik
-Kudá igyós továris? Bocs.- Where do you go mister ?.

Minden alkalommal leállok és fizetek a belépőért,de hetven előtt pár hónappal ,sántán, már nem istentől elrugaszkodott cselekménynek véltem,ha elgurulok a halottas ház vámszedője előtt.
Egyszer csak elém ugrik egy temető-őrizetes hölgy és rám mordul a nyitott ablakon át.
-Hová megy!.-.kissé elragadtak az indulatok, de visszagyűrtem magamba  a..
- Hát hová a faszomba mennék, kezét csókolom itt a temető kapuban befelé menet?!!
Aztán csak a nemrég elment Miki barátom szelídebb poénját eresztettem meg.
- Hova, hova!... Hát próbafekvésre! ..
A zordon hölgy arca szinte összeesett, kezében megremegett a nyugtatömb ..már majdnem elsírta magát
-Ne tessék ilyet mondani!
Markába nyomtam a sarcot, aztán begurultam a kapun..
Tényleg, van itt ilyen rendes fekhely?
... vagy örökké valóságig  nyomja majd a derekam?