Ez is egy kapocs- hozzá.
Szofi spániel, élénk pozíció harcban van Jeanny nevű uszkárral.
Hiába a nőstények már csak ilyenek!
Mellműtéte volt Szofinak. Na, nem implantátumot kapott mint a sztárvilág jelesei , inkább életmentő volt a beavatkozás.Már tíz napja viselte szkafanderjét, hogy ne érje el a sebét, de annyira megviselte az ügy, már aggódtunk érte. Esett- kelt, szeme szomorúan ferdült lefelé, feje lógott, szóval olyan, "utolsókat rúgó"-nak mutatta magát.
Nem volt szívem tovább rajtahagyni a sisakot.
Már miután megszabadult a csúfondáros jószágtól, kezdett visszatérni belé az élet.
Reggel magától bemászott a kocsiba, az orvoshoz és bátran tűrte a varratszedést.
Délben hazafurikáztattam és már futott is birtokba venni a területét. Szinte óráról órára javult a kedve! Ez igen!- bólintottam rá.
Annyira jól lett, hogy este már véresre marták egymást az uszkárral.
Na, ez már megmarad!- csettintettem egyet és vagy ötven liter vízzel sikerült ideiglenes békét köttetnem velük
Próbáltam máskor kézzel is , de az uszkár kínjában -felülről és húztam alulról a spániel lógott a hasán/ csontig harapta az ujjamat.
Egyből beugrott...1991-ben boltot nyitottam Gyulán. A háziak megmutatták a rogyadozó budit a bolt háta mögött, amit egy hatalmas kuvasz őrzött.
Nem tudtam milyen értékre vigyáz, tán a legyekre, akik zümmögve szálltak a lukon mikor ráültem az árnyékszék deszkáira- de fontos lehetett neki az a kertvégi trónterem.Igyekeztem hát komfortosan elfoglalni a terepet.
Eljött velem a gazda:
-Na, ne féljen már!-unszolt - hát, ismerkedjenek meg egymással!
Na jó!
Bátran dugom az eb orra alá a kezem.
-Na öreg, szagolj meg!
A vén kuvasz egyet szagolt és a következő pillanatban bekapta a kezem letépve a bőrt a kézfejemről.!
Kórház, tetanusz és fenyegetés megkapom a veszettség elleni oltást, ami a vicces doki szerint tízből egy embernek halálos...
Egy hétig figyelnem kellett a kutyára el ne pusztuljon, mert akkor beoltottak volna!
Addigra, felfalta a szomszéd kisbolt parizer készletét..
5 megjegyzés:
Imádom az állatokat, de nem leszek soha egynek sem a gazdája. Nekem elég, ha a gyerekeim, vagy a szomszéd kutyájával játszok.A szíven szakad meg ha valamelyik beteg, a fekete gomb szemével rám néz én attól már ki vagyok.És ha még egy családtagomra emlékeztessen a hiánya miatt az nekem a pokol! :(
Nem fogalmaztam a fentiekbe világosan. Sokat vigyázok a gyerekeim kutyájukra és bizony szomorúan néznek rám, szeretnek, de a gazdi hiánya látszik rajtuk, ilyenkor mondom, hogy nekem nem kell kutya, mert látom a szomorúságot rajtuk. Okosak!
Mint a gazdi! :)
Azt hiszem, az állatszeretet az egyik legnemesebb vonása az embernek.
Nekem is volt kutyám, nem szívesen mesélek róla, mert kutyakultusz volt nálam, s ezt sokan elítélik. Olyan sok mindent segített átvészelni, ha sírtam odabújt, mintha vigasztalt volna....
De azt írtam, hogy nem beszélek róla, de jó volt olvasni, tudni, hogy ismét tollat ragadtál.
Köszönöm ,hogy szemmel tartasz! :)
Megjegyzés küldése