..Mindenszentekkor

Délután elrendeztük a temetői teendőket, leraktuk a virágokat, amit szeretteinknek szántunk, bár ezzel keveset tudunk már a lelkünkön könnyíteni. Álltunk ott árván- kinek ki hiányzott.....Tele volt a temető ..
..A telesírt zsebkendőket eldobáltuk... nehéz nap volt, mint mindegyik, ami a temetőben történik.
.. este sordinóban borozunk Tomival és hallgatjuk a jobbnál, jobb zenéket.
Csendben vagyunk, csak mutogatunk... ezt hallgasd meg öcsém, mire elröhögi magát. A Platters nevű énekegyüttes adja elő a "Smoke gets in your eyes" című örök standardot.  Szívem szakad meg, mikor hangosan felvisít és röhög... Na ja, én 64 ...ő 27  ezek a generációs problémák!
Még jó, hogy a balatonboglári vöröset egyformán szeretjük..
Így Mindenszentek-kor mit is tehetnénk..békeidőben!
Isten nyugosztaljon mindenkit, akit szerettünk...sírni később fogunk.. megtesszük...csak egyedül, magunkban..
És így van ez jól..

Cimbora

A cimbora igen híres ember a városban. Kiváló dobos volt,aztán titokban harmonikázott, állítólag a vibrafonnal is megpróbálkozott.Világot járt ember , sok szép történettel. Néha bejött hozzám és élénken magyarázta, hogy idősebb korára bepótolta amit abban az időben nem olvasott el, amikor szerette volna. Nem is volt baj addig amíg elő nem hozta, hogy ő az ősmagyarság kutatását böngészi, de nagyon komolyan és ne vigyorogjak, mert nem értek hozzá!

Bár szeretem a történelmet és olvastam egy-két könyvet az életben, mégis meglepődtem mikor nekem szegezte a kérdést tudtad-e, hogy Jézus magyar volt?

Megállta számban a falat! Na aztán erre hogy jöttél rá? Elmagyarázta, hogy eredetileg a sumereknek a magyarok a leszármazottai és a szűz Mária is az volt -ezért a védőszentünk -  és ezért vagyunk Mária országa !

Ja és ebből kijön, hogy Jézus magyar gyerek! 

-Ejha !- hitetlenkedtem 

-Aztán miért nem figyel ránk jobban Mária , mert ha jól emlékszem állandóan nagy szarban vagyunk ?!/ a fociról most nem is tennék említést/ Dühösen reagált a csipkelődésemre. Hogy mit képzelek én és hogy komoly tudósok tanulmányit kétségbe vonom!  

- És az eddigi elmélet? Merthogy eddig finn-ugorok voltunk !? -adtam továbbra is az eretneket.

Az szar!- vágja hozzám -ezt  csak a piszkos kommunisták találták ki! ...és ha te is azt vallod,  te is egy piszkos kommunista vagy !

Elröhögtem magam..Én meg a kommunisták?!

Aztán elviharzott ,otthagyva engem a sumerekkel, Jézussal - Mária országában.

Vagy hat hónap után feleségem elment turkálni - mert mit csináljon egy néhai vállalkozó asszony -túr..A mai gazdasági helyzetben mi maradt nekünk a baromfipárizsi, a kisfröccs meg szórakozásnak a túrka.../sic!/

Asszonyom látva az ismerőst és mellélépve köszönti. Aki egymás mellett turkál megteheti, hogy néha társadalmi életet is él! Mivel a cimbora arca sem rebbent,  ismét rá köszönt, hiszen sokszor találkoztak nálam.

Reakció semmi.. talán időskori hallássérülés.. lehet jobb nem hozni kellemetlen helyzetbe- gondolta és hagyta a dolgot.  Egyszer csak mikor senki nem nézett oda, a cimbora oda suttogja ..Nekem nem kell ám köszönni!

Hallja nem kell köszönni!

Asszonyomban bujkált a kacagás..csak megcsóválta a fejét és turkált tovább.

Ezek szerint, őt is besorozta a pártba...

Hát ne öregedjünk meg!

Hát ne öregedjünk meg...!
Az az mégis csak.. legyünk szép, hófehér hajjal, tiszta tudattal elfáradó öregek..aztán had jöjjön a Nirvána a Paradicsom, a Mennyek országa, kinek-kinek ízlése szerint!
Sajnos részese voltam néhány-számomra igen kedves ember leépülésének. Kegyetlen dolog, amikor egykori barátot kukázni látok, öreg tanárom felismerhetetlenségig alul öltözve, hatalmas szakállal, megtört tekintettel ácsorog órákon keresztül egy kirakat előtt. Arról nem beszélve, hogy egykor gyönyörű éles eszű anyám  a élete végén, alig ismert meg.
Szomorú dolgok ezek és elgondolkodtató...... miből lettünk és mivé leszünk.....
Ma bejött a kis kuckómba egy régi ismerősöm . Régen ismerem vagy húsz éve még a tv-jét javítgattam. Jó kedélyű emberek voltak, Matyi bácsi és Joli néni. Ha felmentem hozzájuk, az öreg remek adomáit hallgattam a javítás befejezése,után jókat derülve az ízes szövegén, történetein.
Aztán teltek az évek, Matyi bácsi felkéredzkedett arra a kocsira ami Szent Mihály lova húzott, aztán a temetőig meg sem állt.
Joli néni rendesen elsiratta, meggyászolta ahogy illik és csendesen majszolta az özvegyek keserű kenyerét.
Régen még el el jött, hogy élezzem meg az ollóját, szögecseljek ezt meg azt..de az utóbbi időben nem láttam. Ma valami neszezést hallottam, hát ott áll előttem Joli néni és egy szakadt, levált talpú papucsot hoz,hogy ragasszam meg neki. Már nyúlok a technokol után,amivel a plakátokat ragasztom, de a tubus üres...meg azután, nem is lehet így egy levált talpat megragasztani.
Mondom neki,-
- Joli néni én nem vagyok suszter, én ezt jól megcsinálni nem tudnám ehhez szakember kell!
- Nem?- néz rám csalódottan- pedig azt hittem maga mindenhez ért. Mer' tudja,egyből magára gondoltam!..
-Sajnos, arról az óráról hiányoztam mikor a cipőtalpalásról volt szó.-viccelődöm hogy oldjam a szomorúságát.
-A piacon majd megcsinálják magának a suszterek.
-Ott igen?-néz rám hálásan - köszönöm!   és eltotyog..
Kissé furán hangzanak a lépései.. látom nagyon kacsázva megy és a cipője nem csoszog, hanem kopog.
A lábán két stoplis focicsuka volt.......
Már bánom, hogy nem volt ragasztóm...