2014. július 29., kedd

SZÉLLEL SZEMBEN...

A lépcsőház előtt oszlopos árkád sor tartja vállán a hétemeletes házat. Megtöri a panel egyhangúságát, és eső estén aláhúzódhatnak az esernyő nélküli sétálók, gyerekek.
Kissé kapatos, testes férfi áll az oszlop takarásában és bőszen ereszti ki magából a lepárolt sört. Tőle, négy-öt méterre közlekednek a boltból kijövő asszonyok.
- Ember , mit csinálsz ?!-mordulok rá - még a kutyát is arrébb viszik!
- Tudom állat vagyok , egy barom vagyok,  nem vagyok normális - motyogja magában, miközben az élénk szél beborítja a permettel a nadrágját.
Nem mondtam ellent....

2 megjegyzés:

MEGGIE írta...

Remek, remek és még szalonképes is. Köszi.

Váczi Laca írta...

Hát már ez is örömömre szolgál, ha szalonképesen tudom magam kifejezni... Köszönöm hogy észrevetted! :)