2011. október 25., kedd

MATICS BÁCSI

Matics bácsi hatalmas ember volt...legalábbis nekem, aki éppen a tizenhat évesek gebeségében leledztem. Régi cimbora volt, és imádott engem, messziről üdvözölt a maga harsány stílusában. Néha már kicsit terhes is volt. Egyszer vörösödő fülekkel próbáltam egy csókot bevinni éppen halálos szerelmem ajkára,de az öreg harsány hátba verésére a lány fülén landoltam. Olyan száznyolcvan centi fölött volt, pipázott és hatalmas pocakjával "hózentrógerével" jellegzetes figurája volt a hatvanas évek Újvárosának.
Még faluról ismertem, Róza néném fölött lakott Kisapostagon a domb tetején, harsány röhögése visszhangzott a dunaparti megtermett füzekről. Gyerekeivel sokat fürdött a Dunán és az irigyelt dömper belsőjével ringatózott a gőzhajók csapta hullámokon, afféle Falstaff-i hullámlovasként.Már hat feleséget elfogyasztott de a kedélye remek volt!
Talán ez adta neki az erőt, hogy mindig mosolyogva beszélgessen, kiabáljon át az utca túloldalára ha ismerőst látott. Jól élt asszonyával a hetedikkel, aki csendesen tűrte Matics bácsi csipkelődéseit, vicceit, még ha azok néha az ő rovására is mentek. Sokkal fiatalabb volt az uránál. Szép, mutatós szőke nő volt és a szeme sarkában látszott egy kis huncutság. Mikor összekerültek, az öreg hozta a fiát a házasságba, Ica néni pedig a lányát. Állítólag össze is melegedtek a fiatalok, de tudtuk azt csak az öregasszonyok pusmogják merő irigységből.
Vidáman éltek.
Aztán a gyerekek kirepültek a fészekből és Ő Icájával beköltözött a városba.
A piacon árultak valamit... tán tyúkokat vagy tojást?.. Az isten sem emlékszik már arra, de a fiatalos menyecskét igen csak kerülgették a facér férfiak.
Addig- addig legyeskedtek körülötte, míg bele nem szédült a szerelem gödrébe, aztán jelentkező meg gyorsan akadt a mentésben segédkezni..
Hát így adódott, hogy Ica néni összeköltözött a fiatal szabómesterrel és aztán együtt öltögettek tovább, míg az öreg meg teljesen maga alá került. Ilyen állapotba taszajtotta a nagy bánat Matics bácsit, akivel a rossz sorsom ekkor hozott össze a városi parkban. Látva az öreget meg a szóbeszédet is hallván, igyekeztem elslisszanni mellette,de nem sikerült! Az öreg utánam nyúlt és maga elé rakott. A szokásos "hogyvagyfiamésapádékjólvannak?" kérdések után rázuhant a bánat.
Sírt ,zokogott és magához szorítva mesélte el szomorú sorsát. Én kékülő fejemmel némi levegőt szerettem volna kapni, de az öreg úgy szorított a" mejjéhez", mint a tót asszonyok az énekeskönyvet. Nagy sokára aztán enyhült a szorítás, mert az öreg a panaszkodás közben, odaért a líraibb részekhez és így rés nyílt  a menekülésre, de Matics bácsi folytatta..és megállás nélkül csorogtak szeméből a könnyek...
- Lacikám, hat feleségem volt!- révedt a messzeségbe...
- Egy meghalt, kettőt elzavartam, hármat hozzáadtam a barátaimhoz..de ez a hetedik az Ica!...
- Ez nagyon fáj! - és láttam  az arcán mérhetetlen kínt ..
-Kisfiam, én egyetlen ujjal meg nem ütöttem őket!...- esküdözött.. aztán felderül az arca!...
- No, jó!..néhányat azért megrugdostam..- bújt ki belőle az állat... Aztán elfordult tőlem és elindult nagy pocakjával döcögve, a park másik oldalára..
Még hallatszott egy darabig, hogy rötyög a maga vitézségén.....

2011. október 20., csütörtök

Az utolsó dobbanás...



Egy halk sikoly az élet
Egy döbbent és vége
Éles körömmel hatol belém
Ezüst karmokról csöppen a vér
És húzza ki erőmet

Még csillagport szór a hajnal,
De az én egem sötétre vált
Suhanó szárnyakkal röpít fel
És enged a mélybe
A tékozló halál…


Kristine Holt második könyvéhez...

VERS KRISTINE HOLT KÖNYVE ELÉ...


Beccának..





Ha majd a démon,
Ledobja köpenyét
És megmutatja a meztelen valót
Csak csontvázat látsz és ereket
Szétszabdalt ölén
Hazudj igazat,
Vagy szeress, amíg bírsz
Ne az alkonytól várd
A megoldást megint
Nem tudok mást adni,
Esőcsepp vagyok csupán
Ki eláztat, vagy felfrissít,
Egy almafa ágán...

2011. október 15., szombat

KÖSZÖNÖM, KÖSZÖNÖM, KÖSZÖNÖM!

Tán, a Hálivúdi sztárok is így szokták, mikor reflektorfénybe kerülve, a világnak akarják az Oszkáron kikiabálni nagy boldogságukat..
Tanulékony vagyok, isten bizony! ..túláradó boldogságomnak csak az Internet lekapcsolás vethet véget.
Hát akkor elkezdeném a köszöneteimet! Nem sztárként - bár lehettem volna.!
/olvaSztár/ a kohó mellett! ..csak sztálinvárosi gyerek vagyok, vagy mi a szösz!.. Szóval..

Köszönöm anyámnak és apámnak, hogy összehoztak nehezen, de felneveltek, szerettek és hagyták magukat szeretni!... /Ez egy nagy dolog manapság!../ Hogy megtanítottak beszélni, zenét szeretni, és eltűrni a sok baromságot, ami már akkor is körül vett. /bár ennek a mainak csak kisöccse volt!/ ..és idők folyamán érthetetlenül növekedett,,,
Köszönöm a tanító nénimnek aki megtanított, hogy írjak, olvassak és arra, hogy nem biztos hogy rossz ember az, aki kidobja a fogamat téglával, üveggel fejbe vág és nyíllal belelő a szemembe..
/Utólag Robinhúd megjegyezte...Mi a faszt sírsz, ki sem folyt!/

Szóval, köszönöm Igazgató bácsimnak ki a wc-ben kimérte a kokikat sípjával-pisilés közben- mert hogy jön ahhoz egy iskolás ,hogy a szünetben vizel!...
Külön köszönöm kémia-politecnnika tanáromnak, aki kellő eréllyel - a vasvonalzóval verte körmöm és seggem a kellő mérettartás miatt a fakütyü reszelése közben! .Embert akart faragni belőlem belátom...bicska nem volt kéznél...!
Csak hálával gondolhatok a mindennapi parancshirdetésre és negyedévenkénti filmes oktatásra, a középiskolámban, ahol megtanulhattam Makarenko-tól milyen is az, amikor az emberen
"Új ember kovácsa" dolgozik.
Ezt a katonaságnál ragyogóan ki is használtam..

Köszönettel tartozom a Honvédségnek ahol a 24 hónapot eltöltve megtanítottak lopni ,csalni, hazudni és káromkodni!

Köszönettel adózom az első munkahelyem főnökének, aki három hónapot dolgoztatván megkérdezte tőlem -Hogy-hogy nem kaptál te még fizetést?... aztán a következő hónapban sem adott..!. Megtanított arra , jobb a pofát befogni és nem dumálni mert úgyis az erősebb kutya végzi el a rád kirótt nemi tevékenységet.

Hálával gondolok arra az emberre aki a tv-jét szerette volna megjavíttatni - vasárnap délelőtt, de anyag hiányában ez nem sikerült.Így, megtanított repülni... a munkahelyemről, mert ott valami társadalmi pozícióban volt és féltek tőle....../Azt állította, az elnöki tanács elnöke az ő bátyja-erre mindenki a nadrágjába csinált és bólogatott hozzá!!/ Ez több százezer forintjába került a lakásszövetkezetnek...Így aztán zenész lehettem egy éjszakai bárban, ahol igen kellemes ingerek értek..testileg -lelkileg...

Köszönetem, tudom csak merő aprópénz annak a megvilágosodásnak, hogy mellék foglakozásom elveszthetem- ha nem vagyok jó elvtárs és kilépek -közel harminc évesen a KISZ-ből..Így, azonnal kiátkoztattam a Paradicsomból...

Csak könnyezve tudok vissza emlékezni arra a baromságomra , hogy ipart váltottam és elkezdtem a szocializmusban a kapitalizmust építeni.. Ennek, lassan negyven éve ..
Azóta törve és töretlenül, rendszereken áthágva építem, hol a szocializmust, hol a kapitalizmust, hol a bánat tudja mit, attól függ hol a picsában vagyok most..

Reményeim szerint, az én Istenem fogja a kopaszok közé emelni a legnagyobb banknak a jól kiképzett képviselőjét /osztályvezetőjét/ akinek az értetlenségénél csak a rosszindulata volt a nagyobb és mikor a családom által lakott lakásom –nem tulajdonom az ingatlan - helyett, egy drágább belvárosi lakást ajánlván, a négy éve rendesen fizetett hitelem utólagos fedezetként- elhajtott a búsba!
Kaptam mindezt telefonon, vezetés közben, miközben ordított!..Rugalmasságával megoldotta ,hogy nem kell a jövőmmel törődni az már úgy sincsen.. Megkönnyebbültem!.. Tartozásom mint a tenger- úszni még tudok!
Szeretettel gondolok arra a Nemzeti Fősarc Hivatal osztályvezetőre, aki nem értette miért nem fizetek adót, mikor a bank a hivatalos bankszámlámat terheli.. Gondolta, ha már menni nem, ..még fizetni tudok....Nem számít, hogy a Nép Bankja mindent elvisz...biztosan van még a sifonérban.. Valamit elszámolt...azt már elvitte Ő régen.. Elfelejtette!....De ezzel megoldotta a problémát... amit nem visz a Bank, visz Ő.. Nekem már nem kell gondolkodnom! ..Két éve ő is a családomhoz tartozik.-ami nem is lenne baj.,. mert törvényt tisztelő állampolgár vagyok..-csak az a baj ,sokat eszik! Mondtam is neki...
- Kedves Fősarc Hivatal....Ha valami morzsa nekünk is maradhatna talán, békésebben ébrednénk!..De nem ! ..Így hát köszönet a fogyókúráért! Úgyis száz fölött garázdálkodom bőven /milyen szemérmes vagyok!! Ugye?./
Köszönet, hogy megtanulhattam, hogy állami önkormányzati intézeti vezetők az elvégzett munka és anyag kifizetés helyett szemembe hazudva letagadják, amit az előző nap mondtak! Igazán nagy tanulság volt !
Köszönet annak a multi cégnek, akinek dolgoztam és négy hónapig nem fizetett, ezzel a csőd szélére sodort! Pedig én hittem benne, mint a vezércikkben!
...De hinni csak Istenben....., mert.....emberben nem lehet... !
Köszönöm kedves NAV / lánykori nevén APEH/..hogy –kis megszakításokkal-közel kétéves kemény sarc után a munkagépemet, az autómat is elvitted...úgyis nehezen tankoltam már .. Az öt év alatt kifizetett közel hatmillió forintot, amit beletettem ebbe a teher autóba, ..kettő és félmillióra értékelted!..
Na, ennek a feléért fogod árulni, ami ugye nem biztos hogy sokkal feljebb megy a licitálástól. -hallva némi nepperi tevékenységről!.. Hat millióból így lesz másfél!... És, ezek után mivel dolgozzak és hogyan fizessek adót?
Kedveseim, két éve még húszmilliós cégünk volt!! Ez a buktagyártás kinek jó?

Köszönettel tartozom kedves másik bankomnak is akinek kereskedője -hat éve-az első megbeszélésen, 38000 Ft hitelért kínálta az autót aztán 54000 lett belőle , most pedig 92 000 jó magyar forintokat követel rajtam, havonta...és annyi a tartozásom amivel elkezdtem! Követel, de nem tudja szegény, hogy a másik két pajtás már nem hagyja őt zsebelni.. Ezúttal pénz nélkül maradtunk mind a ketten! ..remélem ebből már nem lesz sértődés?!

Köszönetemet csak rebegve tudom átadni a kedves Nyögdíj Igazgatóságnak aki 44 éves töretlen küzdelmemet a munka frontján kemény 53000 ezer forinttal támogatja ..
Tán Krőzusnak is képzelhetném magam – ismervén a mai magyar viszonyokat - ha kedvenc önkormányzatom adó nem fizetés címén ebből 25000 Ft-ot le nem vonna.. Levonja, mert nem fizettem ki a helyi adót ..Fizetném, de Fősarc Hivatal a Nagy Kaszás elvisz mindent.. azért mert nem fizettem nekik sem. !!De azért nem fizetek, mert meg sem kapom, amiért dolgozom! !!...mert Ő elviszi a megérkezés pillanatában!!
Hát ez az..! ...Most 28000-ből élünk hárman..Ez nem rossz......Tán, el kellene menni az önkormányzathoz segélyért?., Ha már úgy is ott a pénz!

Köszönöm, hogy megtanítottatok tűrni !..Még!...Gondolom, ez is a Nagy Nemzeti Átalakítás része!. Nem kell mindenki!.... főleg ha „nyugger” -ahogy a szóhordók mondják félreszólva a hátunk mögött.
- Még elveszik az élettért a feltörekvő, új, jól kiképzett generációtól!.. De melyiket könyörgöm!! Melyik életteret?! Ezeknek még lakása sem lesz! Odúban fognak élni? ..vagy az enyém van szem előtt?....Aj-aj!
Befejezésül köszönöm, hogy részese lehettem a az első alkotmánynak, Rákosi elvtárs tündöklésének és bukásának, az ötvenhatosellenforradalomnaksajnálatosoktóberieseményekneknépfelkelésnekésszabadságharcnak !.....Kádár elvtárs bablevesének a rendszerváltás balkezeseinek. /jobb és baloldalon egyaránt!/
Köszönöm, hogy ábrándozhattam egy jobb új világról- tele illúzióval és köszönöm, hogy észre térítettetek- ez még nem a Kánaán! Ahogy elnézem.....nem is lesz!
Köszönöm, hogy jeles adófizető polgárként szavazhattam, jobbra-balra és ha végképp elegem lesz ebből, marad egy kéttenyérnyi hely nekem is... /Ha ki tudom fizetni-előre../ sic!

Köszönöm, köszönöm,.. köszönöm!


A röhej a végére, azt a tetves 20 000 is elveszítettem a nyugdíjból--ezen már csak röhögni lehet!!